Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Jó szombatot, Shabat Shalom!

sdasdsadx

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 16:32 óra.


Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján nem szabad munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.

A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 17:39 óra után

A Tórából ezen a héten a Jitró heti szakaszát –szidráját – olvassuk a zsinagógákban.
Vette Jitró lányát, Ciporát, Mózes feleségét és két fiát: Gersomot és Eliézert és meglátogatta Mózest a pusztában. Mózes elmondotta apósának azt a sok jót, csodát, amelyet az Örökkévaló a kivonulás idején Izrael érdekében tett. Örvendett Jitró és áldotta a Teremtőt.

Egy mondat a Hetiszakaszból:
Mózes pedig fölment Istenhez és szólította őt az Örökkévaló a hegyről, mondván: Így szólj Jákob házához, és add tudtára Izrael fiainak. Ti láttátok, mit tettem Egyiptommal, hogy vittelek benneteket sasszárnyakon és elhoztalak benneteket hozzám. Azért most, ha hallgattok szavamra és megőrzitek szövetségemet, akkor lesztek az én kiváló tulajdonom mind a népek közül, bár enyém az egész föld.” (Mózes II. 19. 3-5)

JITRO

Mózes apósának, Midján papjának neve

Vette Jitró lányát, Ciporát, Mózes feleségét és két fiát: Gersomot és Eliézert és meglátogatta Mózest a pusztában. Mózes elmondotta apósának azt a sok jót, csodát, amelyet az Örökkévaló a kivonulás idején Izrael érdekében tett. Örvendett Jitró és áldotta a Teremtőt.

Bölcseink szerint ekkor hagyott fel a bálványimádással. Mint tapasztalt vezető, feltűnt neki, hogy Mózes ül és végtelen sorban állnak előtte a panaszkodók. Mózes ítélkezett reggeltől estig. Még a kis ügyekben is.

Jitró azt tanácsolta, hogy a népvezér a legfontosabb kérdésekben döntsön, határozza meg a járható és követhető utat, de nevezzen ki jámbor, igazságos embereket és tegye meg őket tisztségviselőknek tízek, ötvenek, százak, ezrek fölé. Apró kérdésekben ők találják meg a feleletet és a megoldást. Ezzel kiépült a közigazgatás rendszere.

Egy bizonyos sorrendiséget látunk kialakulni:
1. A szabadság, – ez megvalósult az egyiptomi szolgaságból való kivonulással.
2. A fizikai szükségletről gondoskodás (élelem: manna, víz: Mirjam kútja, amely elkísérte őket, a ruha: velük nőtt a vándorlás alatt, virágok illata vonta be).

Jitró tanácsára kialakult a közigazgatás, most már következhetnek a törvények, mert a parttalan szabadság már szabadosság és éppen a becsületes emberek szabadságát korlátozzák.

Ötven nap elmúlt, ennyi lépcső vezet lefelé a pusztulásig, a nép már a negyvenkilencediken állt, ezért vált szükségessé a kivonulás. Ötven nap kellett a felzárkózáshoz, hogy érettekké váljanak a szózat meghallgatásához. Meg kellett fürödniük, három napig nem közeledhettek asszonyokhoz.

A törvények kihirdetése előtti éjszaka szokatlanul csendes volt. Sakálok nem zajongtak, szúnyogok nem csíptek, igazi nyugodalmas éjszakában volt részük. El is aludt a jámbor nép. Mózesnek hangos szóval kellett ébresztenie, hogy vonuljanak már a Szináj hegyhez, ahol sófárzengés közepette elhangzott a tíz ige.

(Megjegyezzük, az említett részt a hívek a zsinagógában állva hallgatják meg. Kétféle hangjegy pontozata ismert: van felső és van alsó. Egyes helyeken szokás egymás után mindkettővel felolvasni.)

Ezen szavak az egész polgári törvénykezés alapja. Izrael fiai „megtesszük, halljuk” szavakkal vállalják a felszólítás teljesítését.

Szokták mondani és lényegében valós a két kőtábla beosztása szerint az első az ember kötelessége a Teremtővel szemben, a másik az ember kötelessége embertársaival szemben. De azért differenciáltabban szemlélhetjük a kérdést.

A negyedik parancsolat megszegése nagy vétek, hiszen a bölcsek szerint aki a szombatot nem tartja, az az egész Tórát elutasítja. Ugyanakkor a Teremtő nagyon jól tudta, hogy az embernek kell a pihenés. Szükséges egy nap, amikor a szellemiekkel, a Tóra szavával és a családdal kell foglalkozni. Nincs is broche (áldás) a sábeszkor végzett munkán. Tehát mindez az embernek is jó, hiszen munkaszünet.

Vagy például a szülők tiszteletére szóló utasítás az embertársakkal szembeni kötelességhez tartozna. Mivel azonban a szülőkről van szó, azért emelkedik a Teremtővel szembeni vétkek sorába.

Az is igaz, hogy a másik tábla igéi: ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, a házasság szentsége, stb. olyan bűnökről szól, amelyek ugyan embertársakat érintenek, de be nem tartása a Teremtő elleni vétek, méghozzá igen erős büntetéssel.

A Tízparancsolat

Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle