Irónia a gyűlölet ellen
Vadász Éva
Vélemény / kritika
„- Ki van velem, ha te ellenem vagy? Ellenségeim szorongatnak. Épp tegnap éjjel közölte egy pincér a Centrál kávéházban, hogy kutyáknak és zsidóknak tilos a bemenet. – Kutyáknak is? Hallatlan!”
Ez Schlomo Herzl könyvkereskedő és Lobkowitz szakács párbeszéde George Tabori (Tábori György) Mein Kampf című komédiája elején. Herzlt Sinkó László virágmintás pongyolában játssza, Lobkowitzot ezüstösen csillogó borsalino kalapban, Makranczi Zalán. A színdarab groteszk figyelmeztetés a fiatal Hitlerről, könnyszárító zsidó humorral, egy háborodott makacs zseniről, aki pillanatok alatt a világ urává válhat. Rába Roland második rendezése felkiáltójel a magyarországi rasszizmus elleni harcban.
Tábori 1935-ben zsidó származása miatt menekült Londonba Magyarországról, élt Isztambulban, Palesztinában, az Egyesült Államokban és 1969 után, példás lakóhelyválasztással Berlinben. A Mein Kampfot 1987-ben írta és egy a Theater Heute-nak készült beszélgetésben teológiai farce-nak nevezte a művét. Azt mondta „a vicc valójában mentőöv, nem a valóság előli menekülés, hanem maga a valóság.” A gyűlölet ellen humorral védekezni megengedett, mellette élve is szabad cinizálni és mindig divatos iróniával nekimenni. A Mein Kampf tényleg dilemmáztat arról, hogy mivel szabad humorizálni és mivel nem, de arra ugyancsak felhívja a figyelmet, a művészet alkalmas a rasszizmus elleni harcnak nyilvánosságot adni. Tábori így fogalmaz: „A Mein Kampfban szándékosan nem azt a Hitlert akartuk megmutatni, akit a filmekből (mint a Diktátor) vagy karikatúrákból ismerünk. Ezt feltétlenül el akartuk kerülni. Ez a mi harcunk, nem „a” harc. Néhány idézetet persze felhasználtunk a Mein Kampfból, olyanokat, amiket szörnyűnek, vagy abszurdnak találtunk. Mitológiaellenesek vagyunk, nem történelemhűek.”
meinkampf_gordoneszter_t__r__csikmari.jpg
Ezt a Mein Kampfot Schlomo Herzl írja, a fiatal Adolf Hitler (Mátyássy Bence) csak betéved a Bibliával és a Káma-szútrával kereskedő zsidó mellé a bécsi hontalanszállásra. A szakács Lobkowitz-cal szeretetről és hitről morfondírozó boltos és az orra alá madzagozott bajszával dühös és abszurdan idétlen festőművész-jelölt az utóbbi sikertelen egyetemi felvételijére készülvén barátkoznak össze. Az öreg álomszerű Klimt képből kilépett lábujjköröm-ápolója Gretchen, akit Mészáros Piroska alakít. És hát a Halál Asszony, maga Törőcsik Mari. Az energikus diszkókirálynő csillogókék Adidas dzsekiben és Converse cipőben jelenik meg és a dizőzdala közben tollboát visel, a végén felcsendülő house zenére extázisban sikkantja el magát, hogy „Gyerünk lányok, gyerünk fiúk!” A színpad egy szarvasi esti program díszlete is lehetne, egy rádióban ül az egész darab zenéjének szolgáltatója, Komlósi Zsuzsa zongorista, aki a dizőzdal végén a house zenét is tíz ujjal improvizálja. Csodaszép őrület és lendület. Mi van, ha egy skinhead megnézi ezt?
Reális kép, egy skinhead megtekint egy darabot a Nemzeti Színházban. Sőt, több skinhead is megtekint egy darabot a Nemzetiben. Azt fogják gondolni, hogy Herzl teremtette Hitlert? Ujjongva tapsolnak majd a tánc közben, amelyikben testfeliratokkal énekelve mesélnek a szereplők? Ki fogják fütyülni a Törőcsik Marit amikor Halál Asszonyként elfordul a fiatal Adolffal a mennyország kapuja előtt jobbra? Zsörtölődnek majd azért, mert Alföldi Róbert ezt és nem az igazi Mein Kampfot választotta? Ki szeretne velük beszélgetni a darab végén?
A rasszizmus elleni harc felelős része a művészet. Furmányosan szemközelbe kerül a fasizmus a filmeken, mondjuk a Star Trek epizódjain, a Boraton, vagy a Wu Tang Clan egy-két videóján, pl. a Remedy-n, az Avatar nagyjelenetein, sőt az új Sherlock Holmes parlamenti jelenetén is és nagy büszkeség, hogy harcolnak a gyűlölet ellen külföldön, de echte magyar toleranciáért harcoló akció orrösszefeszítően kevés van. Autók hátsó ablakán a Nagy-Magyarország matricákra vicces „Nem a méret a lényeg!” matricát ragasztani, „Jó éjt fasizmus!” matricát széles mosollyal cuppant az ember egy szittya-pita bódéra a belvárosban, horogkereszt graffitiket elégedett kaccanással alakít át hasán négygombos robottá egy csendes külvárosi utcán, majd fogja magát és elillan. A Mein Kampf most itt van, fergetegesen vicces, minden egyes színész játéka csodálatos, a jelmezek és a díszletek zseniálisak és meg lehet nézni a Nemzetiben. Ja, és mindenki vigyen magával még egy embert!
Tekintse meg Gordon Eszter az előadásról készült fotóit
Kapcsolódó írásunk:
Mein Kampf bohózat a Nemzetiben
MGP: Mein kampf (Harcom)
Az előadás megtekintető:
2010.. január 20-án, február 2-án, február 10-én, február 21-én
Az előadásról további információt és részleteket ide kattintva tud olvasni
Közönségtalálkozó a Színházi Kritikusok Céhével együttműködésben a Nemzeti Színházban
Január 20-án, szerdán, a Mein Kampf című előadás után találkozhatnak nézők az alkotókkal. A beszélgetést Nánay István és Markó Róbert kritikusok vezetik. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. További részletekért kattintson ide
| (A Mazsihisz internetes oldalán olvasható írások az adott szerző álláspontját és nem feltétlenül a Mazsihisz véleményét tükrözik.) |