Óceán lesz a Vörös-tengerből
Pál Attila / Forrás: Népszabadság
Nemrég geológusok szállták meg egy közelmúltban zajlott földrengés nyomán a hirtelen szétnyílt hasadékot az észak etiópiai Afar-sivatagban, amelyet a jelenlegi feltételezések szerint egyszer majd víz borít el, és a ma Eritreaként és Etiópia keleti részeként ismert földdarab különálló sziget lesz egy új óceánban.
2005. szeptember 14-én Etiópia északi részén, az eritreai határhoz közel kitört a Dabbahu-vulkán. Ezzel egy időben a hegy lábától kiindulva egy hatvan kilométer hosszú hasadék keletkezett. A hírre európai és amerikai geológusok több csapata is a helyszínre sietett, hogy helyi tudósok közreműködésével tanulmányozzák az eddig csak az óceánok mélyén húzódó – ezért a kutatók számára hozzáférhetetlen – hátságokban lezajló jelenséget, a litoszféralemezek elválásának folyamatát. Ahogy ezek a lemezek távolodnak egymástól, a földkéreg megfeszül, elvékonyodik, majd egy ponton bekövetkezik a repedés. Ilyen geológiai jelenség hozta létre azt a több ezer kilométer hosszú, árokrendszert is, amely a szíriai–libanoni Orontesz-ároktól (Nahr al-Aszi) kiindulva, a szóban forgó Afar-törésen át, egészen a Malawi-tó medréig húzódik.
Nem véletlen, hogy a Föld jelenleg egyik legaktívabb vulkanikus területe éppen ez a vidék, amelyet a kelet-afrikai Nagy Hasadékvölgy (Rift Valley) néven ismerünk. Ennek északi végpontjában található a Dabbahu-vulkán.
A geológusok számára újabb mérföldkő volt a most szeptember 14-i afari földrengés, amelynek nyomán a hasadékon át magma tört fel a Föld mélyéről, és a négy esztendeje keletkezett rés eddig soha, sehol nem tapasztalt hirtelenséggel – három hét földtörténeti léptékben alig egy szemvillanás – és mértékben nyílt szét, átlagosan négy – de helyenként nyolcméteres szélességben, és tágul tovább évi egy-két centiméteres sebességgel mindkét irányban.
A jelenség magyarázata, hogy az Afar-sivatag alatt összeér a núbiai és az arábiai tektonikus lemez, amelyek szétválása a geológusok szerint mintegy harmincmillió éve zajlik. Az emberi ésszel szinte felfoghatatlanul messzi jövőben várható kontinensszakadás oka pedig az, hogy a ma az afrikai földrész szerves részét képező Eritrea és Etiópia keleti vidéke nem az afrikai, hanem az arábiai lemezen helyezkedik el. Sőt, ez a lassú szétcsúszás hozta létre magát a Vörös-tengert és az Afarháromszög mélyföldjét is, mintegy tízmillió esztendeje.
„Azt tudtuk, hogy az óceáni hátságok az itt megfigyelthez hasonlóan jöttek létre, azaz a tektonikus lemezek szétválásával keletkező hasadékban a Föld mélyéből magma tör fel. Ám azt soha nem gondoltuk, hogy egy ilyen óriási hosszúságú hasadék egyszerre és teljes hosszában így szétnyílhat” – magyarázza saját és kollégái lelkesedését Cindy Ebinger brit tudós, a föld- és környezeti tudományok professzora, az Afartörésnél végzett megfigyelések eredményeiről a Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány társzerzője.
„Az afari hasadék lassanként tovább tágulva nagyjából egymillió év múlva kapcsolatot talál a Vörös-tengerrel, s leszakítja a mai Eritrát és Etiópia keleti részét az afrikai kontinensről” – tárja fel a távoli jövőt a kutatás etióp vezetője, Dereje Ayalew, az addisz-abebai egyetem professzora. „S mivel az Afar-háromszög mélyföld, azt is víz borítja majd, körülölelve a kontinensről leváló földdarabot. Ezáltal kinyílik az Adeni-szoros, és a Vörös-tenger, valamint az Adeni-öböl összekapcsolódásából immáron földrészeket elválasztó, új óceán alakul ki.
A helyszínen dolgozó tudósok a legmodernebb, legérzékenyebb műszerekkel, bevetve a műholdas megfigyelést is, tanulmányozzák az ember számára „testközelből” először megfigyelhető geológiai jelenséget, amelyből, mint azt Ebinger professzor lelkesen újságolta az Amerikai Geofizikai Egyesület a minap San Franciscóban véget ért ülésén, „megtudhatjuk, hogy pontosan mi is zajlik a Föld mélyén”
