Hanuka Szentesen
Juhász László szds. / Forrás: Honvédelem.hu
Szentesre, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóaljhoz látogattak a HM Tábori Lelkészi Szolgálati Ág, Tábori Rabbinátus vezetői, a budapesti zsinagógák főkántorai zongarakísérőjükkel 2009. december 16-án. A Városi Könyvtárban „Zsidó dallamvilág” címmel kántorkoncert került bemutatásra az alakulat állományának.
Az előadás helyszínéül, nem véletlenül lett a létesítmény kiválasztva. A Műszaki Zászlóalj felkérésére, az alkalomhoz illő helyszín, a könyvtár vezetése biztosította a lehetőséget a koncert megrendezésére, hiszen a könyvtár, a város volt zsinagóga épületében került kialakításra. Dr. Frölich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbit és a vallás képviselőit Nyers József mk. ezredes fogadta az előadás előtt.
A vendégek köszöntését követően, G. Szabó Lenke, a könyvtár igazgatója ismertette a zsinagóga épületének történetén. Elmondta, a tervek elkészítésére Knábe Ignác budai építőmestert, a budai zsinagóga építőjét kérték fel 1868-ban. Az 1871 őszi nagyünnepi istentiszteletet már az új templomban tartották meg, de az öröklámpa ünnepélyes avatására csak 1872 októberében került sor. Az új, romantikus stílusú építmény a környék legnagyobb zsinagógái közé tartozott. A II. világháború idején a szentesi zsidóság létszáma lecsökkent, az épület üresen állt, majd 1987-ben a város tulajdonába került. Az épület, az eredetinek megfelelő külső architektúrát megőrizve átépítették, mely belső kiképzésében kielégítette az ezredvég könyvtári kívánalmait, és 1998-tól fogadják itt az olvasó közönséget.
Dr. Frölich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbi üdvözölte a katonákat, az érdeklődő lakosságot. Örömmel jöttek – mondta, hogy megismertessék a jelenlévőket a zsidóság múltjával, dallamaival és a jelenlegi ünnepükkel, a hanukkával. A hanukka a fények ünnepe, a nyolc napos ünnep, mely a zsidó naptár szerint mindig kiszlév hónap 25-től, tévét hónap 2-ig tart, mely ebben az évben december 12-től december 19-ig tart – vette át a szót Tota Péter Joel, a Tábori Rabbinátus, tábori rabbija. Az ünnep történetét i.e. 2. századra nyúlik vissza, amikor a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az addig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be. Elhelyezte Zeusz szobrát a Szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Később Júda Mákábi vezetésével felkelés robbant ki, és győzelmet aratott a szír-görögök felett. Megtisztították a szentélyt és sikerült újra helyreállítani a zsidóság által olyan régen áhított, igazi istentiszteletet. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukkának, ami héberül „felszentelést” jelent.
A másik elnevezése „hág háórim”- a fények ünnepe, azaz a sötétségből a fénybe jutni. Ilyenkor zsoltárokat, dicsérő énekeket mondanak templomaikban – folytatta a tábori rabbi, és most ezekből, illetve a zsidóság dallamvilágából csendül fel egy csokornyi. A koncertet a dandártábornok úr konferálta fel, és kalauzolta közben a hallgatóságot a dallamok között. Az énekeket Fekete László, a budapesti Dohány utcai zsinagóga főkántora, és Schwezoff Dávid, a budapesti Bethlen téri zsinagóga főkántora adta elő, Pásztor Raymound Sándor zongorakíséretében. A tematikusan felépített koncert kétezer éves énekkel vette kezdetét. A zsidóság legszentebb ünnepe a szombat, ezért ezt követően a szombat köszöntő nóta, vidámabb dallamai csendült fel. Majd egyvelegek, istent dicsérő zsoltárfüzérek voltak hallhatók a főkántorok csodás, művészi előadásában, melyet a közönség vastapssal hálát meg.
A koncert végeztével, a béke, a boldogság, egymás szeretetének gondolatával és kívánságával köszönöm meg, hogy eljöttek, hogy itt lehettünk – búcsúzott Frölich tábornok, és fejezte ki eljövetelük célját.
