‘Cinikus lépés’ -izraeli-brit feszültség egy letartóztatási parancsból
Kemény hangú nyilatkozatban utasította vissza Izrael, hogy egy brit bíróság letartóztatási parancsot adott ki Cipi Livni volt külügyminiszter ellen, a gázai hadjárat „háborús bűnei” miatt. A konfliktus ismét rávilágít arra: Európában sokszor egyoldalúan ítélik meg a közel-keleti történések felelőseit.
Mint arról beszámoltunk, a The Guardian cím brit napilap információja szerint egy brit bíróság „háborús bűnök” vádjával elfogatóparancsot adott ki Cipi Livni volt izraeli külügyminiszter ellen, aki végül lemondta múlt hétvégi nagy-britanniai látogatását.
A bíróság a tavaly december végén-január elején lezajlott gázai övezeti harcok palesztin áldozatait képviselő ügyvédek kérésére adta ki az elfogatóparancsot, amelyet végül visszavont, miután Livni nem utazott el Nagy-Britanniába – értesült a lap.
Palesztin csoportok kizárólag az akkori izraeli vezetést teszik felelőssé a mintegy ezer halálos áldozatot követelő katonai akcióért, ezért hosszú évek óta próbálkoznak azzal, hogy külföldi bíróságok előtt elérjék vezető izraeli politikusok őrizetbe vételét és bíróság elé állítását.
Hágában magyarázkodhat?
A hírt először az al-Dzazíra röppentette fel hétfőn, azt állítva, Livni azért nem utazik be Nagy-Britanniába, mert fél a letartóztatástól. Livni és a jeruzsálemi külügy azonban ezt cáfolva közölte: a politikusnő azért mondta le brit látogatását, mert nem sikerült időpontot egyeztetnie brit vezetőkkel, így Gordon Brown miniszterelnökkel sem. A külügy kemény hangú nyilatkozata szerint Izrael elutasítja az angol bíróság „cinikus”, szélsőséges elemek hatására megtett lépését.
A centrista Kadima párt politikusnője egyben megerősítette azt is, hogy büszke arra a szerepre, amit az egy évvel ezelőtti gázai hadjárat idején betöltött. „A hadművelet elérte a célját, megvédte Izrael népét és helyreállította az ország elrettentő képességét” – állítja Livni közleménye.
A volt külügyminiszter még ősszel késznek mutatkozott arra is, hogy akár a hágai nemzetközi bíróságon is megvédje az izraeli hadsereg (IDF) akkori cselekedeteit. Netanjahu miniszterelnök azonban kizárta, hogy az ország védelmét szem előtt tató izraeli politikusok Hágában a vádlottak padjára üljenek.
Az ügy szemmel láthatóan a briteknek is kínos, hiszen a két ország több területen is szorosan együttműködik a terrorizmus elleni háborúban. A brit külügy hangsúlyozta: London mindent megtesz a közel-keleti békéért, Izraelt stratégiai partnernek tekintik, ezért izraeli politikusoknak lehetővé kell tenni a szabad beutazást a szigetországba. (A szintén sikertelenül megvádolt Ehud Barak volt védelmi miniszterrel szemben Livnit nem védené a diplomáciai mentesség.)
Ellenzéki izraeli politikusok álszentséggel vádolták meg a briteket, mondván, Livnit bíróság elé lehet citálni azért, mert megvédte a civil lakosságot a terroristák rakétatámadásaitól, de nem tartóztatják le azokat a brit katonákat, akik Afganisztánban civileket öltek.
Mi is történt Gázában?
Nem sokkal az után, hogy Izrael 2005-ben egyoldalúan – és az izraeli társadalmat sokkolva – kivonult a gázai területről, az ottani hatalmi pozíciókat belső puccsal is megkaparintó Hamász iszlámista terrorszervezet időröl időre rakétákkal lőtte Izrael déli városainak, településeinek egy részét. Cipi Livni hangsúlyozta: ma is „normálisnak és szükségesnek” látja az akkori, 22 napos hadjáratot, hiszen ezt bármely más ország is megtette volna hasonló esetben.
„Kizárólag nálunk lehet azt megtenni azt, hogy párhuzamba állítják azt, aki tudatosan és azt, aki véletlenül talál el civileket” – mondta, arra utalva, hogy a Hamász élő pajzsként használta Gázában saját civil lakosságát. Livni idén januárban európai diplomaták előtt is hangsúlyozta: véget akartak vetni annak a helyzetnek, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász rakétákkal támadja a zsidó állam területét, amikor csak kedve tartja, míg Izrael erre tartózkodóan, önuralmat gyakorolva reagál.
Év eleji palesztin becslések szerint az izraeli támadássorozat által okozott károk elérik az 1,9 milliárd dollárt, ebből 476 millió a lakóépületekben és az infrastruktúrákban keletkezett kár. Négyezer lakóépület semmisült meg, továbbá 48 kormányépület és iroda, 30 rendőrőrs és 20 mecset. Több mint 17 ezer ház rongálódott meg. Egy akkori olasz lapbeszámoló szerint ugyanakkor az offenzíva palesztin halálos áldozatainak száma nem haladta meg az 5-600-at – ez mintegy fele a Hamász által közzétett adatoknak.
Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart az ún. Goldstone-jelentésre alapozott ENSZ-határozat, amely kizárólag Izraelt nevezi meg a gázai háború felelősének, és „háborús bűnök” elkövetésével vádolja meg a zsidó államot. A határozat annyira elfogult lett, hogy maga az eredeti jelentést közzétevő Richard Goldstone dél-afrikai bíró is elhatárolódott tőle, mondván, annak egyetlen mondata sem bélyegzi meg a Hamászt.
Az izraeli hadsereg öt belső vizsgálatot folytatott le a palesztinok vádjainak tisztázására, ám azok néhány „sajnálatos eset” kivételével arra jutottak, hogy az IDF nem viselkedett jogsértően.
(Forrás: Hírszerző, MTI, Haaretz, The Jerusalem Post)
