Jó szombatot, Shabat Shalom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:53 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján nem szabad munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A Tórából ezen a héten a „Chájé Szárá” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:59 óra után
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„És én eljöttem ma a forráshoz és mondtam: Örökkévaló, Istene az én uramnak, Ábrahámnak, ha ugyan sikeressé akarod tenni utamat, melyen én járok, íme, én állok a vízforrásnál, legyen tehát, hogy a leány, aki kijön, hogy vizet merítsen, én pedig mondom neki: Adj innom, kérlek, egy kis vizet korsódból, ő pedig azt mondja nekem: Te is igyál és tevéidnek is merítek, az az a nő, akit kijelölt az Örökkévaló az én uram fiának.” (Mózes I. 24., 42-44.)
CHÁJÉ SZÁRÁ
Sára élete, ugyanakkor ez az aktuális hetiszakasz a halálról szól.
Ha pontosan fordítjuk a Biblia szövegét, akkor Sára éveinek száma, amikor meghalt, 100 év és 20 év és 7 év volt.
Bölcseink szerint a 127 év azért van így részletezve, mert olyan szép volt száz éves korában, mint hajdan húsz évesen, és olyan ártatlan húsz évesen, mint hajdan hét éves korában. A magyarázat szerint Izsák megkötözését, az Ákédát a Sátán elmondta Sárának, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy Izsák megmenekült. Sára anyai szíve megrepedt, holtan rogyott össze.
Ábrahám Hét fiaitól megvásárolta Machpéla barlangját, és a hozzá tartozó birtokot, temetkezési helyül 400 ezüst sekelért ahogy írva vagyon, „sekel…, amilyen a kereskedők közt forgalomban van”.
A szidra először írja le a temetést, amelyből megtudjuk, hogy a holtakat el kell földelni, az akkor divatos égetéseknek a vallásunkban nincs helye. Ellentmondás, de az első dokumentált temetés után az első leírt lánykérés következik.
Eliézer, a hűséges szolga Bituél házába megy, hogy feleségül kérje Rebekát (Rivkát) gazdája fia, Izsák részére. Bétuel, az apa sorsa rejtély. Igen szűkszavú az írás. Lehet, hogy meghalt azon éjjel. De kétségtelen, hogy reggel Lábán, a testvér búcsúztatja el húgát.
Izsák menyasszonyára, Rebekára várva sétálni megy a mezőre. Bölcseink szerint akkor vezette be a délutáni ima, a Mincha intézményét.
Rebeka, amikor meglátta vőlegényét, fátyollal betakarta az arcát, innen ered a mai napig szokásos bedekkolás, a menyasszony arcának befedése.
Izsák bevezette Rebekát anyja sátrába, elvette feleségül, megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála miatt. Bármilyen furcsa, ez a mondat utalás a péntek esti gyertyagyújtásra.
Ugyanis három csoda fűződött Sára személyéhez. Sátrát borulat (felhő) borította, a schina az isteni jelenlét jele. A tésztája, amelyet pénteken gyúrt, soha el nem fogyott. A péntek esti gyertyája egész héten – tehát péntektől péntekig – égett. Amikor Sára meghalt, ezen tünemények eltűntek.
De Rebeka sátorba lépésével a fenti rend újra helyreállt. Ebből is láthatta Izsák, hogy méltó feleséget választottak számára.
Ábrahám ismét megnősült, felesége lett Ketura, akit több magyarázó Hágárral azonosít. 175 éves korában „jó vénségben” Ábrahám megtért őseihez. Ő volt az első öregember. Amíg ezt az „ajándékot” nem kapta meg, Izsák úgy tűnt mellette, mintha testvére lett volna. Ábrahámot is a Máchpéla barlangjába temették el Sára mellé, a temetésen Izsák és Ismael is részt vett.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
