Súlyos lelki sértés
Forrás: 168 óra
A 168 óra egy olvasója bejelentette Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, hogy a Városligetben felháborító képek láthatók.
Egyiken a „thank you for not mixing” („köszönjük, hogy nem keveredsz”) szöveg olvasható, a másikon egy vulgáris kézjelet alkalmazó gyerek látható, „i hat jews” („utálom a zsidókat”) felirattal.
Az állampolgári jogok biztosa a bejelentést továbbította a rendőrségnek. Olvasónk a BRFK-tól kapta meg a választ.
HATÁROZAT
a feljelentés elutasításáról
Az 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) 269. szakaszba ütköző és annak b) pontja szerint minősülő közösség elleni izgatás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Be. 174 § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény – elutasítom.
A szórólapok egyike egyértelműen antiszemita tartalmú, míg a másik rasszista jellegű tartalommal bír.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 269. szakasza alapján, aki nagy nyilvánosság előtt:
a) a magyar nemzet;
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el.
A közösség elleni izgatás szükséges tényállási eleme vagy a magyar nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai elleni uszítás. A gyűlöletre uszítás büntetőjogi fogalmát a joggyakorlat alakította ki. Ennek megállapításához önmagában nem elegendő az, hogy a beszélő, író gondolatait a nagy nyilvánosság előtt a csoportot sértő, a csoportban ellenérzést keltő módon osztja meg. Az elhangzottaknak, leírtaknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy olyan fokú feszültséget gerjesszen, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi rendet és békét megsértse. Az ily módon felhevített gyűlölet végső soron szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekményekbe mehet át, ennek közvetlen veszélyének kell fennállnia.
Jelen esetben az állapítható meg, hogy a szórólapok sértő jellegűek, de az uszítás szintjét el nem érő véleményközlésként értékelhetők. Egyik szórólap sem tartalmaz erőszakcselekményre történő felhívást. A szórólap nem ösztönzi az olvasókat aktív magatartásra.
Figyelemmel arra, hogy a véleménynyilvánítás szórólap formájában történt, ahol az azt olvasók közvetlen személyes kapcsolatban nem is állnak az íróval, nem képzelhető el, hogy az egyébként több csoportot is sértő nyilatkozatok olyan szélsőséges érzelmeket kelthetnek, mely kapcsán fennáll az a lehetőség, hogy az erőszakos magatartás kifejtésébe csap át.
Figyelemmel a fentiekre, megállapítható, hogy a közösség elleni izgatás szükséges tényállási eleme – a szándékos gyűlöletre uszítás – hiányzik, így a cselekmény nem bűncselekmény, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentést elutasítom.
Budapest, 2009. október 12. napon
Dr. Varga Attila alezredes
Osztályvezető
| Nem fellebbezek, de a BRFK és mindenki más figyelmébe ajánlom az alábbi idézetet Ancsel Évától: „A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?”
Solt Jánosné |
