Bíróság elé áll a háborús bűnösséggel gyanúsított csendőr
Forrás: Népszava
Képíró Sándor 67 évvel ezelőtt elkövetett cselekményeit, felkutatását és a jogi procedúra részleteit a Magyar Narancs ismerteti.
A hetilap legfrissebb számában Varró Szilvia oknyomozó riportban tárja fel az „egyéb háborús bűntett” elkövetésével gyanúsított Képíró Sándor történetét. Az ügyészség még az idén vádat emelhet a volt csendőr százados ellen, aki 1942 januárjában az igazoltató járőrök egyik parancsnokaként részt vett az újvidéki „hideg napokban”.
A Budapesti Nyomozóügyészség szerint a „razzia” harmadik napján Képíró járőrosztaga indokolatlanul agyonlőtte a Steinberger házaspárt, az ágyában fekvő Weisz Irént és Scheer Ferencet. Képíró tagadja a vádakat. Újvidéken magyar csendőrök és katonák három nap alatt – a magyar források szerint – 3340 embert, főleg szerbet és zsidót öltek meg, köztük 147 gyereket (szerb források több mint 3800 halottat említenek). Képíró 1996-ban települt vissza Argentínából.
„Az első eligazítás alkalmával Gaál azt mondta, hogy tisztogatás van, és minden szemetet le kell úsztatni. Én ezt írásban kértem, mire Gaál kijelentette, hogy a felsőbbség nem adja (…) Nálam egy fegyverhasználat volt, a harmadik napon, és pedig oly módon, hogy valaki megfogta egy csendőr szuronyát, mire azt keresztülszúrta. Atrocitásról nincs tudomásom. Az én embereim kb. 150-200 embert tartóztattak le. Az udvaron a honvédtisztek mondták, hogy le kell lőni minden kommunistát és zsidót, és ők már hoztak is erre alkalmas legénységet” – vallotta Képíró Sándor, az 1943. december 14-e és 1944. január 14-e közti per XIII. rendű vádlottja.
Képíró Sándorra a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ bukkant rá 2006-ban. Egy glasgow-i pubban egy volt csendőr dicsekedett azzal, hogy hány zsidót öltek Újvidéken. A Wiesenthal Központ munkatársai a háborús bűnösöket felkutató Utolsó Esélyt Akció keretében felkeresték a hetvenkedőt: ő számolt be arról, hogy egy nála magasabb rendfokozatú csendőr ma is Magyarországon él. 2006-ban Efraim Zuroff, a Központ igazgatója rögtönzött sajtótájékoztatót szervezett Képíró lakása elé, amely a Frankel Leó utcai zsinagógával szemben van. Azzal vádolták Képírót, hogy habár embert nem ölt, a csendőrjárőrök egyik vezetőjeként a háborús bűnösség felelőssége terheli a zsidók és szerbek kivégzéséért.
Képírót október elején gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség, és még az idén vádat emelhetnek ellene. Onnan kezdve a bíróságon múlik, mikor kezdi az ügy tárgyalását.
A teljes cikk a Magyar Narancs legújabb számában olvasható.
