A zsidó könyvnyomtatás kezdete
Sharon Asher / Forrás: Izrael sokszínű kultúrája
Héber könyveket a tizenötödik századtól már nyomtattak főleg az olasz és az ibériai félszigeten, Portugáliában és Spanyolországban.
1492-ben a spanyol kiűzetés után a könyv nyomtátás abba maradt. Később gyorsan elterjedt az Oszmán birodalomban, észak-Afrikában, valamint Közép és Kelet-Európában. A tizenhatodik század végére a zsidók és nem zsidók egyaránt nyomtatott könyvet gyártottak szerte a világon. Történelmi szempontból az első héber könyvet 1487-ben nyomtatták, a könyv elvan látva véd jeggyel, amely könyvnyomtató kiváló munkáját fémjelezte. Ezek a védjegyek a középkori kézművesek tulajdonosának azonosítására szolgáltak. Ezeket az emblémákat, védjegyeket egészen a tizenkilencedik századik alkalmazták.
Soncino család
A család Olaszországban élt, és megalakították a legdinamikusabban működő nyomdákat a tizenötödik, és tizenhatodik században, 1489 – 1534 között Gersom Soncino több száz nyomtatott kötet jelentetett meg. A kiadott könyvek nagy része nem csak héberül, hanem Görögül, Latinul, és Olaszul jelentek meg. A rossz politikai viszonyok miatt Soncino család állandóan vándoroltak Olaszország szerte, de végül is 1627-ben költöztek át Görögországba Thesszalonikiba. Majd később Törökországban, és Egyiptomban is létre hoztak nyomdákat.
Daniel Bomberg (1549…? )
Antwerpenben született és nevelkedet, majd később Velencében teleped le. Egyike volt az első keresztény nyomtatóknak, aki megjelentette a Mikraot Gedolot című munkát amely igaz hogy sok bonyodalmat okozott abban az időben, de mindazon által ez az első kiadás szolgált szöveges modellként szinte az összes későbbi kiadásokban egészen a modern időkig.
Gershom ben Salamon Kohen (1544)
Kohen csatlakozott 1514-ben a négy kézművesek együttműködéséhez Prágában, és létre hozták az első Kelet és Közép-Európai nyomdát. Kohen könyv borítóin megjelennek a papi áldást szimbolizáló rajzok, a papi áldás jelképe. Miután1522-ben az együttműködés felbomlik a kézművesekkel Kohen és testvére önállóan kezdenek el dolgozni. 1526-ban Létre hozzák a saját nyomdájukat, és kinyomtatják általuk készített első Haggadah könyvet. Ezek után monopolhelyzetbe kerül Csehországban.
Paulusnak Fagius (1504-1549)
Fagius professzora volt a Strasbourgi majd Cambridge- egyetemnek. Bajorországban Isny-ben létre hozta a héber nyomdát. A könyveinek nyomtató jele általában egy fa volt alatta a következő szöveggel: „Minden jó fa jó gyümölcsöt ad.” Héber nyelven íródót könyvek kerültek ki az ő nyomdájából, és különböző nyomtatványok héberül, valamint latin és görög kiadványok láttak napvilágot.
A Proops család / Proops Sámuel (1704-1734)
Proops fiai József, Jákob, Ábrahám voltak a legfontosabb askenázi nyomtatók Amszterdamban a XVIII században. A családi vállalkozásként 1849-ig fennmaradtak, és liturgiai alkotásokra szakosodtak.
A Bloch-Frankl család (1721-1764)
Ez a család uralta Németországban Sulzbach- ban a könyvnyomtatást tizenkilencedik századig. Bloch Mózes, a fia-in-law Frankl Áron, Áron fia Meshullam Zalman voltak a család tagjai, akik közreműködtek a munkákban. Liturgiákat és viszonylag olcsó, népszerű művekre specializálódtak.
