Radnóti válogatott versei először kötetben olaszul
Forrás: MTI
Radnóti Miklós (1909-1944) költő meggyilkolásának 65. évfordulójára emlékezve kedden bemutatják a költő válogatott verseit tartalmazó kétnyelvű, Mi capirebbero le scimmie (A majmok értenének) címmel a Donzelli Kiadónál megjelent kötetét a Római Magyar Akadémián.
Edith Bruck magyar születésű, Rómában élő írónő válogatta és fordította Radnóti Miklós 55 versét, az olasz-magyar kötet végére pedig tanulmányt írt a költő életútjáról és munkásságáról – mondta el az írónő.
Az esten Edith Bruck fölolvassa két nyelven Radnóti: Aludj, Tétova óda, Zsivajgó pálmafán – amelyből a kötet címadó sora származik – Töredék és az Erőltetett menet című verseket. Sárközy Péter, a La Sapienza római egyetem professzora értekezik Radnótiról, Elio Pecora olasz költő pedig, aki „beleszeretett” Radnóti verseibe, arról fog beszélni, hogy miért – részletezte Edith Bruck. A Donzelli könyvkiadó honlapján is olvasható a Római Magyar Akadémia meghívója a bemutatóra.
Edith Bruck legelőször 1972-ben fordított olaszra Radnóti-verseket, s ezek meg is jelentek az európai irodalmat bemutató folyóiratban. A Mondadori, Olaszország legnagyobb kiadója megkereste 4-5 évvel ezelőtt azzal, hogy megjelentetik József Attila verseit az ő fordításában.
Ezután döntött úgy a Donzelli Kiadó kérésére, hogy nekilát Radnóti Miklós verseinek átültetéséhez olaszra, mert „az nem létezhet, hogy Olaszországban ne ismerjék meg költészetét” – hangsúlyozta az írónő.
A munkával hét-nyolc hónap alatt végzett, nem volt könnyű dolga, mert a magyar nyelv szintetizáló, vagyis egy magyar szó jelentésének átadásához három olasz szó kell. A kötetnyi verset Radnóti Miklós életútjához igazodva válogatta, mintegy áttekintést adva a verseken keresztül az életéről – mondta, hozzátéve, hogy azért választotta A majmok értenének címet a kötetnek, mert a költő ezzel utalt az 1941-es magyarországi harmadik zsidótörvényre, amely faji alapon határozta meg, hogy ki tekinthető zsidónak és ki kivel házasodhat.
Edith Bruck megvallotta, hogy a vers mentette meg nála a magyar nyelvet, mert kisgyerek kora óta szavalta Petőfi, Arany, Ady és más költők verseit. 10 éves volt, amikor családjával együtt Tiszakarádról Auschwitzba hurcolták, s mikor 1945-ben visszatért, nem volt már hová hazamennie, nem várta senki. Olaszországba került, s már több mint 60 éve él ott, de őrzi az anyanyelvét, mert – ahogy mondta – „az anyanyelv az anyám.”
