35 éve hunyt el Oskar Schindler
Forrás: Gondolatok a könnytárból
1908. április 28-án született Zwittau-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiában (jelenleg Csehország) szudéta-német családban. Gyermekkorában egy rabbi és családja lakott a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak.
Oskar_Schindler.jpgSchindler családja az egyik leggazdagabb volt Zwittauban, édesapjának, Hans Schindlernek gyára volt. A családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler elvesztette állását, és belépett a Szudétanémet Pártba. 1936-ban a Wehrmacht ügynökeként dolgozott Dél-Lengyelországban. 1939-től a Német Nemzetiszocialista Munkapárt (NSDAP) tagja, és ennek révén megismert több magasrangú tisztet. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen.
Lengyelország német megszállása után Krakkóban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a feketepiaccal és illegális eszközökkel megszerzett egy zománcozó üzemet. Az üzem közelében működött a Plaszow-gettó. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
Ekkortájt hajtatta végre Amon Göth a krakkói gettó felszámolását, és további gettók kiírtására készült. Göth volt a Plaszow-gettó vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy fogvatartott ritkán élt túl 4 hétnél többet. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig volt egy kegyetlen szokása: távcsöves puskával vadászott a rabokra. Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy az alkalmazottainak nem kellett a gettóban lakniuk, hanem az ő saját munkásszállóiban.
Ehhez azonban Schindlernek élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a feketepiac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben – ezt azonban Göth szerencsére nem tudta. Göthöt 1944-ben a német randőrség korrupció miatt letartóztatta, végül a szövetségesek fogságába esett, akik hamar felakasztották.
Schindler gyárában teljesen más körülmények uralkodtak, mint a táborokban. Engedélye nélkül a náci katonák nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a gettóban, Schindler nagy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték meg a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek Auschwitzba.
1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használhatő lőszer sem készült itt. Mikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. Schindler gyára sem maradhatott, mivel ő a náci párt tagja volt. Minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet.
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik „Schindlerjude”-nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek.
A Brünnlitz-i üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt” („Aki egy életet is megment, megmenti az egész világot.”). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vashem múzeum mottója.
Schindler a feleségével együtt Buenos Airesbe menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. Frankfurt Am Main-ban telepedett le, és elindított egy cementgyárat. 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett zsidók alapítványt alapítottak Schindler megsegítésére. 1963-ban Izrael állam az Igazak díjával jutalmazta, és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. Hildesheim-ban halt meg, Jeruzsálemben temették el.
