Hol sírjaik domborulnak II.
Varga-Kovács Klára, Varga Arnold / Mazsihisz
Nem olyan régen örömmel számolhattunk be a Pethő Tünde vezetésével működő Együtt Közösségeinkért Közhasznú Egyesület tevékenységéről, amely a pestszentlőrinci zsidó temető valamint a versegi zsidó – és evangélikus temető önkéntes megtisztításában csúcsosodott ki.
Nagy öröm hírt adni arról az eseményről is, amely a már említett történésektől függetlenül zajlott a Kozma utcai zsidó temetőben, ahol Verő Tamás, a Frankel Leó Utcai Zsinagóga rabbija, valamint lelkes és energikus önkéntesek – származástól és vallástól függetlenül – állták útját a természet erejének: a mindent elborító bozóthalmaznak.
A nemes kezdeményezés egyik szervezőjétől tudtuk meg, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a szervezet honlapja által is szívesen látott és támogatott ügy eredendően egy zsidó honlap fórumán, civilek kezdeményezése nyomán indult, majd egy népszerű zsidó közösségi portálon teljesedett ki. A JMpoint kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az ott létrejött virtuális baráti társaságok közös összefogással megszervezzék az önkéntes munka menetét. Hozzátette: a holokausztnak és az aliázásnak tudható be, hogy hazánk legnagyobb zsidó temetője, a Kozma utcai zsidó temető számos sírhelye vált gazdátlanná, ápolatlanná, elhagyatottá, így hát a burjánzó növényzet megfékezése csakis közösségi erővel és összefogással lehetséges.
A mintegy 900 000 ember pótlására nincs ugyan mód, de egykori létezésükre emlékezni és emlékeztetni kötelező! A nyilatkozó kifejezte abbéli reményét, hogy az elkövetkező év tavaszán egy nagyszabású, átfogóan megszervezett munka veheti majd kezdetét, hisz a megtisztítandó felület nagysága több ezer négyzetméterre rúg. Elmondta: a síremlékek kőbe vésett bizonyítékként dokumentálják a zsidóság szerves és konstruktív társadalmi jelenlétét, amelyről soha sem feledkezhetünk meg – az emlékezés szintjén sem. Ezt a célt szolgálja az a felolvasóest is, amelyen Szenes Anna, költőnőre, a II. világháború egyik kulcsfigurájára emlékeznek majd – várhatóan 2009 novemberében.
A civilek kitartása és elszántsága nem maradt visszhangtalan. Johnné Rosenblüth Erzsébet az V. parcellában eltemetettek hozzátartozóinak nevében nyilvánította ki szívből jövő háláját. Elmondta: csakis ennek az összefogásnak köszönheti, hogy édesanyja sírját újból látogathatja. Ígérete szerint és lehetőségeihez mérten a jövőben is segíteni kívánja az önkéntesek munkáját.
A szervezők korra, nemre, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül örömmel fogadnak minden dolgos kezet, s emellett az anyagi támogatást sem utasítják vissza. Tennivaló bőven akad, hisz a budapesti zsidó temetők mellett a vidéki sírkertek is folyamatos gondozásra szorulnak.
(Bővebb felvilágosítás a kezdeményezőktől kérhető: segitok2009@gmail.com email címen)
Köszönet a társszervezőknek: Schmidt Lászlóné (Hanna) és Kovács Sándor, kertépítő mester, valamint minden önkéntes áldozatos munkájáért!
Kapcsolódó írásunk:
