89 éve (1920) fogadta el a magyar törvényhozás a numerus clausust.
Forrás: Gondolatok a könnytárból
1920. szeptember 26-n a magyar nemzetgyűlés elfogadta a nem keresztény származásúak (=zsidók) egyetemi felvételét szabályozó (=szűkítő) ún. „numerus clausus”-t (=zárt szám). Teleki Pál miniszterelnök érdeme, hogy így Európában először hazánkban korlátozták a zsidók jogait.
Az 1920. évi XXV. törvénycikk „A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdasági karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” szólt akképp, hogy „arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj, vagy nemzetiség országos arányszámát”.
Noha a zsidóság nem volt nemzetiség, a végrehajtás során annak tekintették őket, vagyis ez a kitétel valójában az izraelita vallású hallgatók továbbtanulásának korlátozására született. Ezzel megsértette az állampolgári jogegyenlőséget, és csorbította a magyar zsidóság 1867-ben biztosított teljes politikai emancipációját.
A nemzetiségek arányára vonatkozó bekezdést 1928-ban hosszú viták után hatályon kívül helyezték, majd 1939-ben állították vissza még szigorúbb formában.