Az imádság és jótékonyság elűzik a gonosz végzetet.
Feldmájer Péter a MAZSIHISZ elnöke
Minden évben Tisri havának első napján a Muszaf-imában együtt mondja a közösség:
„Ros Hásónó napján írásba foglalják, majd az engesztelő bőjtnapon pecséttel erősítik, hányan vesznek el, s hányan teremtetnek, ki éljen és ki haljon, ki magas életkorban, ki fiatalkorban, ki vízben és ki tűzben, ki kard által és ki vadállat által, ki éhség által és ki szomjúság által, ki vihar által és ki járvány által, ki megfojtás által és ki megkövezés által; ki pihenhet és kinek kell lótni-futni, ki nyugodhat és ki faggattatik, ki vigadhat és ki szenved, ki szegényedik meg és ki gazdagszik meg, ki aláztatik és ki magasztaltatik…”
Bizony, sorsunk a Jóteremtő kezében van, s Ő ítéli meg cselekedeteinket.
Ritka évet hagytunk magunk mögött, hiszen az ember életében talán kétszer adatik meg, hogy megérje a nap ciklusának végét és az újrakezdést.
Az Örökkévaló által teremtett nagy égi körforgásban csak minden 28. évben tér vissza a nap oda, ahol teremtés negyedik napján volt, amikor megteremtetett, s majd újra elkezdje a meleget és életet adó útját.
A megújuló holdat Rajs Chajdeskor köszöntjük, s az évről évre visszatérő ünnepeink belátható időn belül emlékeztetnek bennünket arra, amit úgyis tudunk, hiszen látjuk az évszakok változását, a természet megújulását és pusztulását.
Ez a 28 éves ciklus azonban oly hatalmas jelentőségű, hogy azt átlagos emberi ésszel fel sem foghatjuk, s közülünk senki sem lehet biztos abban, hogy megéri a következő megújulást.
Az elmúlt év ismételten bizonyította, hogy csak az ősi tradíciók megtartása, az eleink által kialakított szokások követése lehet az az út, amelyet követnünk kell, mert minden más esetben elsüllyedünk az idő tengerében.
A reánk támadók, bennünket szidalmazók bármilyen nyugtalanságot és fájdalmat is okoznak, valódi céljukat nem érhetik el.
Az elmúlt évtizedekben felnőtt Magyarországon egy olyan szabad nemzedék, amely büszkén vállalja zsidóságát, kiáll magáért és kiáll Izrael házáért.
A gyalázkodók nem értik, hogy szavaikkal nem csak saját magukat, hanem egész Magyarországot járatják le.
A mai modern Európában, a civilizált világban nincs helye azoknak a csoportoknak, amelyek gyűlölködést szítanak, amelyek az antiszemitizmus mérgét szeretnék terjeszteni.
A modern európai államokban előbb a legkiválóbb elmék, ma már pedig a társadalom túlnyomó többsége felismerte, hogy a rasszizmus egyik legveszélyesebb formája az antiszemitizmus, s ahol teret engednek az ilyen beszédnek, amely országban engedik, hogy a zsidóellenes hangokkal megmételyezzék, a tömegekkel, elsősorban az ifjúság tudatát, a lelkét, ott előbb-utóbb az egész nemzetet zűrzavarba, a semmibe taszítják.
Sajnos Magyarországon még késik ez a felismerés, sajnos ma még az országot vezető emberek egy része nem érti, hogy az ilyen szavak előbb-utóbb a tettekhez vezetnek, s ahol a legelején nem állítják fel a tilalomfákat, később már nehéz az emberi szellem világára hivatkozni.
Hosszú évek óta várunk arra, hogy az Örökkévaló megvilágosítja a téveszméket hangoztatók elméjét, s reméljük, hogy hamarosan mindenki belátja, törvényhozók és törvényalkalmazók egyaránt, hogy mit kell tennünk.
A történelmünk során sok minden megváltozott, de változatlan hitünk az Örökkévalóban, hitünk abban, hogy népünk kiválasztatott a világ összes népe közül és megköttetett az a Szövetség, amelyben bízva hiszünk abban, hogyha a törvények útját járjuk, akkor nem veszhetünk el, ahogy a Muszaf-ima mondja: a bánat, imádság és jótékonyság elűzik a gonosz végzetet.
roshasana_2.JPG
Cselekedjünk tehát ekként, mondjuk el Ros Hásónókor idén is imáinkat, kérve a Jóteremtőt, hogy írjon be bennünket a megbocsátás könyvébe.
E gondolatok jegyében kívánom mindenkinek, hogy írassék be az „Igaz jámborok könyvébe”, és kérem az Örökkévaló áldását az egész magyarországi zsidóságra, hogy megérhessük a most kezdődődött nap ciklus végét és 28 év múlva újra elmondhassuk az áldást.
Adjon a Mindenható nekünk és a világ minden lakójának nyugalmat és békét az 5770. zsinagógai évben is!
Losono Tajvó Tikoszévü
