Példaértékű lehet, ha elítélik Képíró Sándort
Forrás: MTI
Példaértékű lehet, ha Képíró Sándort háborús bűntette miatt elítéli az igazságszolgáltatás – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke annak kapcsán, hogy a volt csendőrtisztet háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
Elítélése azt is megmutathatja, hogy akik most követnének el ilyen cselekményeket, „azoknak sem lesz mentség sem húsz év múlva, sem hetven év múlva” – mondta. Közlése szerint a Mazsihisz évek óta követelte a megfelelő fórumokon jogászai segítségével, hogy Képíró Sándort vonják mihamarabb büntetőjogi felelősségre az újvidéki vérengzésben betöltött szerepe miatt. Úgy gondolja, a magyar hatóságok „eddig indokolatlanul késlekedtek”, azonban „most végre megtették azt a lépést, ami szükséges volt, hogy gyanúsítottként hallgatták ki”.
Ez a lépés mindenki előtt nyilvánvalóvá teheti, hogy a háborús bűnök elkövetőit az egyes államok most és a jövőben is üldözik, akkor is, ha a gyilkosságok óta hat és fél évtized telt el – mutatott rá. Feldmájer Péter reményét fejezte ki, hogy a bíróság megállapítja Képíró bűnösségét, ugyanúgy, ahogy ezt megtették hasonló korú elkövetőkkel szemben Németországban is. „Az idő múlása nem lehet mentség ilyen szörnyű bűntettekre” – fogalmazott.
Egyúttal azzal kapcsolatban is bizakodásának adott hangot, hogy a többi háborús bűnössel szemben is „hasonló eréllyel jár majd el a magyar hatóság”, másrészt pedig a bíróság megakadályozza, hogy a gyanúsított külföldre szökjön. Feldmájer Péter szerint a Magyarországról származó háborús bűnösök száma 10 és 20 közé tehető jelenleg.
Mint mondta, Képírót azzal vádolják: nem tartotta vissza a rábízott katonai egységeket attól, hogy tömeggyilkosságokat kövessenek el 1942-ben Újvidéken. Képíró ugyanakkor azzal védekezik, hogy a vérengzés előtti értekezleten írásban kérte a parancsot, amit azonban nem kapott meg, ennek ellenére történtek meg a szörnyűségek.
Képíró következetesen tagadja, hogy ő bárkit is megölt volna, holott nem is az a vád ellene, hogy saját kezűleg ölt meg embereket, hanem az, hogy nem akadályozta meg, hogy a vezetése alatt álló csapatok a vérengzést végrehajtsák. Egyébként 1944-ben már egyszer elítélték őt ezért, ám amikor a németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot, az ítéletet megsemmisítették – folytatta.
Azzal kapcsolatban, hogy Képíró Sándor a mai napig a Frankel Leó utcai zsinagógával szemben lakik, azt mondta: a gyanúsított nap mint nap szembesülhet azzal, hogy dacára az ő és a hozzá hasonló háborús bűnösök tevékenységének, egy virágzó életet élő zsinagóga található éppen a lakása közelében.
Képíró Sándor a bűncselekményt társtettesként követte el 1942. január 23-án Fővárosi Főügyészség közlése szerint; az általa vezetett járőrosztag tagjai – a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján – az úgynevezett „újvidéki tisztogatás” során Újvidéken négy civilt lelőttek. Az ügyészség indítványozta a gyanúsított házi őrizetét, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasított.
A gyanúsított cselekménye a büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze. A feltételezett náci háborús bűnösöket felkutató szervezet szerint a 95 éves férfi a világháború után büntetlen maradt, bár 1942-ben magyar csendőrtisztként Újvidéken részt vett több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra.
