A zsidó kultúra napja – a hagyományok jegyében
Forrás: Új Szó
Komárom. A komáromi zsidó hitközség 2000 óta minden évben csatlakozik a Zsidó Kultúra Európai Napjához, amelyet a hamarosan beköszönő zsidó újév, a Ros Hasana előtt tartanak.
Mi több, ebben az évben a komáromi hitközség már az országos koordináló szerepet is magára vállalta. „Az idei ünnepség központi témája a zsidó hagyomány volt, ennek megfelelően állítottuk össze a programot” – mondta Pasternák Tamás főszervező a vasárnapi rendezvényről. Szó esett a tradicionális zsidó konyháról, előadás hangzott el a tóráról, annak díszítő elemeiről és szimbólumrendszeréről, a jelenleg Pöstyénben tevékenykedő, atlantai származású Zef Stiefel rabbi pedig a zsidó újévhez kapcsolódó szokásokról beszélt.
Ebből az alkalomból minden évben kiosztják a Kehila- és a Kehila Haver-díjakat. Az előbbit Gabriela Mencerová, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége Szociális és Egészségügyi Központjának vezetője a holokauszt-túlélők érdekében kifejtett munkájáért, valamint Oláh János, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem docense oktatói-nevelői tevékenységéért vehette át. Kehila Haver-díjat kapott Buda Ferenc tardoskeddi helytörténész a község zsidósága történetének felkutatásáért, Rudolf Kuklovsky, a vágsellyei Maceva Polgári Társulás elnöke, a helyi zsidó közösség múltjának kutatásáért, Liszka Ilona, a komáromi Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa a régióban lévő zsidó temetők dokumentálása és kutatása terén végzett tevékenységéért, Beró László és Blaskó József, a dél-komáromi Jókai Mór Gimnázium történelemtanárai a holokauszt-oktatás terén végzett többéves munkájuk elismeréseként, valamint az Ács Városért Társaság (Petrasovits Anna elnök), a helyi zsidó közösség múltjának felkutatásáért, a helyi Holokauszt emlékmű felállításának kezdeményezéséért. „Nagyon fontosnak tartom, hogy évente Kehila Haver-díjjal jutalmazzuk azokat a nem zsidó személyeket, akik sokat tettek múltunk megismertetéséért, a zsidók és nem zsidók kapcsolatának ápolásáért. Napjainkban, amikor szűkebb és tágabb régiónkban is egyre erősödő zsidóellenességgel találkozunk, az oktatás, a kultúra eszközeivel kell felvennünk a harcot a negatív megnyilvánulások ellen” – hangsúlyozta Pasternák Tamás.
A vasárnapi ünnepség egyik érdekes színfoltja Bodrogi (Fűszeres) Eszter kalácsfonás-bemutatója volt. A fiatal hölgy „Fűszer és lélek – zsidó konyha itt és most” című nagysikerű könyve a közelmúltban jelent meg. „Tapasztalatom szerint a húszas-harmincas éveikben járó fiatalok egyre inkább szeretnének visszatérni a kóser konyhához, legalábbis nagyobb ünnepek alkalmával, vagy szombatonként, ami nem is egyszerű feladat, mivel nálunk nehéz kóser alapanyagokat beszerezni. A hagyományos zsidó konyhára egyébként – amellett, hogy bizonyos ételeket nem párosítunk és nem eszünk disznóhúst – zsíros ételek és az édes ízek jellemzőek. Ma azért a libazsírt már egyre többen olívaolajjal helyettesítik, és Izraelben járva azt is tapasztalhatjuk, hogy mediterrán hatásra egyre több salátát is fogyasztanak ott az emberek. A Ros Hasana ünnep viszont elképzelhetetlen mézes sütemény nélkül. Az ilyenkor fogyasztott édes ételek azt szimbolizálják, hogy édes lesz az életünk is” – árulta el Bodrogi Eszter.
Az ünnepség a különleges zsidó és izraeli dallamokat játszó budapesti Fourtissimo együttes koncertjével zárult. (vkm)
