Jó szombatot, Shabat Shalom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:16 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján nem szabad munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:20 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Ki Técé” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„Ha fogadalmat teszel az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne késsél azt teljesíteni, mert számon kéri azt az Örökkévaló, a te Istened tőled és vétek lesz rajtad. Ha pedig abbahagyod a fogadalomtevést nem lesz rajtad vétek. Ami ajkaidon kijön, őrizd meg és tedd meg, úgy, amint megfogadtad az Örökkévalónak, a te Istenednek önkéntes adományul, amit kimondtál száddal.” (Mózes 5. 23. 22-24.)
KI TÉCÉ – „Midőn kivonulsz” a harcmezőre.
A ki técé szidráját olybá tekinthetjük, mint utolsó üzenetek volnának egy induló vonat lépcsőjéről. Mózes tudta, hogy földi pályája végetért. Eljutott a Jordán folyóig és nem mehet tovább. Belenyugodott abba is, hogy nem fia, Gerson, hanem tanítványa, Józsua lesz az utóda. Még annyi tanácsot adhatna népének, mellyel küszködött negyven évig! Szeretne szólni mindenről, amit hangsúlyozni, kiemelni akarna. Ezért a szakaszban igen tekintélyes mennyiségű parancsolat, micva szerepel. 27 cselekvő és 47 tiltó. Bár a gondos olvasó talál rendszert a felsorolt témák között, sokszor csak egy mondat érint egy gondolatot, egy parancsolatot.
A következőnek látszólag egészen más a probléma-felvetése. Mintha egy festő a világ minden színéből és árnyalatából húzna egyetlen vonalat egy korongra, színgazdag, de tarka képet kapnánk. Ha megforgatná a korongot, az egy színné állna össze.
A XXI. fejezet 10-21 versei a családi élettel foglalkoznak. A háborúban a foglyok között szép külsejű hölgy akad, és a katona feleségül akarja venni, mi ennek a rendje, módja. Hiszen természetesen a hölgy gyászolja honfitársait, szüleit. Egy hónapig nem szabad közeledni hozzá. Utána feleségül veheti. Ha a házasság nem sikerül, akkor sem szabad rabszolgaként bánni vele. Másik eset: Ha valakinek két felesége van, egyiket jobban szereti, mint a másikat, az elsőszülöttség joga az előbb születettet illeti, érzelmi okot a jog nem ismer.
A szülők iránti tiszteletre int az Írás. Büntetés illeti, aki ezt megszegi. Ezután a kivégzett ember holttestéről esik szó, amelyet éjszaka előtt el kell temetni, megadva a végtisztességet.
Számos intés közül emeljünk ki néhányat. Ne viselje nő a férfi ruháját és a férfi a nőét. (Purimkor megengedhető.) Új ház tetejére korlátot kell tenni, nehogy leessen ott valaki. (Lapos tetejű házakról van szó.) Ne vegyünk fel olyan ruhát, amelynek anyagába keverve van a len és a gyapjú. (A növényi és az állati anyag, ezt sátnéznak nevezzük.) „Rojtokat készíts ruhádnak szélére.” (Ez a cicit.) A higiéniára az egész táboron belül vigyázni kellett. „Ne szolgáltasd ki urának a szolgát, aki hozzád menekült” Figyelemre méltó parancsolat, többezer év távlatából. A tizenkilencedik, sőt sok helyen a huszadik század elején is tilos volt a menekült szolgának oltalmat nyújtani, számos könyv és film tanusága szerint. A fogadalmakat, önkéntes felajánlásokat teljesíteni kötelesség. Szerszámot, pl. kézimalmot nem szabad zálogba elfogadni, mert munkaeszköz, megélhetésnek forrása az. A szegényre gondolva az elejtett kévét nem szabad felszedni, legyen a rászorulóé. A sógorházasság törvénye is szerepel a szidrában (az első könyv is foglalkozik a témával.) Ha a férj meghal utód nélkül, hogy neve megmaradjon, testvérének kell helyébe lépni. Ha nem teheti meg, a Hálice szertartást kell alkalmazni.
A záró sorok az Amalék gonoszságára való emlékezés. Az Amalék most már nem egy vad törzset jelent, hanem a nemzedékről-nemzedékre fellépő gonoszt, aki ingerli népét Izrael fiai ellen gyűlöletet keltve. Vagy például haláltáborokat építtet. Ne felejts! Ne légy bosszúálló, de emlékezz az örök Amálék cselekedeteire.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
