Emlékezés a nácizmus és a sztálinizmus áldozataira
Forrás: Globusz.net / Revista 22
Az EBESZ júliusban határozatban ítélte el a náci és a sztálini totalitárius diktatúrák által elkövetett népirtást és az egyéb emberiség elleni bűnöket.
Korábban az Európai Parlament augusztus 23-át nevezte ki az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjául. Az emlékezést azonban beárnyékolja, hogy Oroszország továbbra sem hajlandó szembenézni a sztálini terror bűneivel – írja a román hetilap.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet július 20-án „A megosztott Európa újraegyesítése” címen határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy a holokauszt egyedülálló embertelenség a kontinens történelmében, és egyúttal elítéli a náci és a sztálini totalitárius diktatúrákat. A dokumentum kiemelt fontosságúnak nevezi az emlékezést és a felvilágosítást a totalitárius ideológiák elleni harcban – csakúgy, mint az áprilisban az Európai Parlament által elfogadott „Európa lelkiismerete és totalitarizmus” határozat, amely augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásnak napját nevezi ki a nácizmus és a kommunizmus európai emléknapjául.
Oroszország viszonya a sztálini terrorhoz azonban beárnyékolja az emlékezést és megnehezíti a megbékélést – írja a Revista 22. Az EBESZ-határozatot ellenző Moszkva ugyanis továbbra sem ismeri el a szovjet kommunizmus bűneit. Miközben a kelet-európai volt szocialista országok a náci németeket kiűző szovjet bevonulást egyben a kommunista diktatúra kezdeteként is számon tartják, Oroszország továbbra is csak a hőst látja a Vörös Hadseregben. Olyannyira, hogy Medvegyev orosz elnök rendeletben tiltotta be „az Oroszország érdekekeit sértő történelemhamisítást”, miután Vlagyimir Putyin miniszterelnök követelte, hogy nyilvánítsák bűncselekménynek a szovjet csapatok második világháborús fellépésének meggyalázását. „Az oroszok számára Sztálin még midig hős” – állítja a Revista 22.
A történelmi szembenézéssel még mindig adós Moszkva továbbra sem teszi lehetővé a szovjet titkosszolgálati anyagok kutatását. Így nem csak az orosz történészek, de a volt tagköztársaságok állampolgárai sem nyerhetnek betekintést a róluk készült jelentésekbe, ami szintén megnehezíti a múlt megértését és feldolgozását, illetve a megbékélést.
