Nemcsak Baja baja
Szilágyi Iván Péter / MAZSIHISZ, Új Élet
Mosolygós, kedves és közvetlen fiatal hölggyel találkozom a Bálint Házban Pári Mirella judaisztikatanár, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület oszlopos tagja, s nemrég a bajai hitközség elnökévé választották. Ezzel Veszprém után ő a második női hitközségi elnök az országban. (Salgótarjánban is női elnök van. A szerk.) Szilágyi Iván Péter a nők szerepéről a zsidóságban, életéről és a bajai emberek zsidósághoz való hozzáállásáról kérdezte.
Családommal tősgyökeres bajaiak vagyunk. A Bajai Zsidó Hitközséggel először a kilencvenes évek végén kerültem kapcsolatba, 1998-ban édesanyám tanár lévén átvette a holokauszt-megemlékezések irodalmi műsorának szervezését. Így kerültem kapcsolatba Bloch Sándor hitközségi elnök úrral, aki azóta sajnos elhunyt. Tudni kell, hogy a bajaiak nagyon nyitott emberek, így elkezdtünk a zsidóságról ismeretterjesztő előadásokat szervezni, izraeli tánccsoport lépett fel a bajai fesztiválon és izraeli meghívottjaink (Jakov Barzilai író, Sara Atzmon festőművész, Dan Ofry újságíró) is voltak. A 2000-es évek elején bekapcsolódtunk a Magyarországon a Mazsike szervezésével induló Európai Zsidó Kultúra Napja című rendezvénysorozatba, amelyet Baján is mindig szeptember első vasárnapján, nagy érdeklődés mellett tartunk. Aztán felkerültem Budapestre, elvégeztem Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Judaisztika szakát és – csak földrajzilag! – eltávolodtam Bajától. Deutsch Róbert főrabbi úrnak köszönhetően a zsidó kultúra mellett a vallással is szorosabb kapcsolatba kerültem. Pesti és budai zsinagógákba egyaránt eljárok, bár napi szinten nem vagyok vallásos.
Női szemmel hogyan látja vallásunkat, zsinagógáinkat, és bennük a hölgyek szerepét?
Igaz, szeretik azt mondani, hogy a nők külön ültetése negatív megkülönböztetés. Én sohasem éreztem, hogy másképpen bánnának velem, hogy a zsinagóga egyfajta férfiközpontú, „macsó” hely lenne. Több zsidó vallási irányzatot is ismerek, részt vettem előadásaikon. Még az ortodoxoknál sem tapasztaltam, hogy mellőznék a nőket, sőt általában külön női tanulások vannak. Ezzel kapcsolatban azt kell látni, hogy vallásunkban mások a nők és a férfiak feladatai… Szép is lenne, ha egy háromgyermekes anyának még reggelente – adott esetben férje helyett – zsinagógába is el kellene járnia.
Zsidó vezetőként, és a vallásos élethet szorosan kötődő nőként hogy érzed magadat zsinagógáinkban?
Klasszikus értelemben nem vagyok „vallásos nő”, inkább a fiatalabb vonalat képviselem, nadrágot viselek, biciklivel járok. Arra azonban mindig figyelek, hogy a zsinagógába illő öltözetbe menjek. Úgy tekintenek rám, mint bármelyik másik emberre.
Baján van működő zsidó közösség és vallásos élet?
Sajnos a holokauszt pusztítása, majd az 1956-os kivándorlási hullám miatt ma már nincsen minján (10 zsidó férfi) Baján, éppen ezért rendszeres imát sem tarthatunk. 35–40 ezres városunkban körülbelül 15 (a halacha szerint) vallásilag is zsidónak számító hittestvérünkről tudok, azonban nagyon sok olyan ember van, akinek az édesapja, a felesége zsidó, vagy bár származásilag nem kötődik ide, de érdekli a zsidó kultúra, közösség. 50–60 ember mindig ott van a programjainkon, ez alatt a részvétel alatt Baján rendezvényt nem csináltam.
A fiatalokat meg tudják szólítani?
Nehéz őket elérni, mert sokukban van egyfajta vonakodás úgy általában az előadásokkal szemben. Azt hiszik, hogy „olyanokra” csak idősek járnak, ők inkább a barátaikkal elmennek és beülnek valahová, vagy más programokat szerveznek. Mostanában azonban azt tapasztalom, hogy egyre több fiatal is eljön rendezvényeinkre. Ilyen szempontból is nagyon sokat számít az idő, ahogy „öregszenek”, talán egyre nagyobb lesz bennük a vallásuk iránti nyitottság.
A zsidó származásúakat vagy a nem zsidó, de a közösség iránt érdeklődő városiakat volt könnyebb megszólítani?
Eleinte a helyi zsidóságban nagy volt az ellenállás, és látogatóink többségét inkább városi „szimpatizánsok” tették ki. Hittestvéreinknek névre szóló meghívókat küldtünk, mégse jöttek. Úgy éreztem, hogy sokan nem tudtak mit kezdeni gyökereikkel, és persze volt, aki félelmei miatt nem jött el. Ma már teljesen megfordult a helyzet, és zsidók is látogatják rendezvényeinket, sőt sok volt iskolatárs találkozott itt újra és tudta meg egymásról, hogy a közös tanárokon kívül más is összeköti őket. Csodálatos találkozások szemtanúja lehettem. Jó példa erre egykori tanárom, aki egyik előadásunk végén sírva jött oda hozzám, hogy most már érti, miről is beszélt az édesanyja.
Mi lehetett a zsidóság részéről a vonakodás, inaktivitás oka?
Elsősorban a holokauszt és az elmúlt rendszer vallástalansága. Ezenkívül az, hogy a kommunizmus évtizedeiben az érdeklődők és érintettek hiánya, valamint a központi hatalom negatív hozzáállása miatt felbomlott a helyi zsidó közösség. Nagyon sokan kivándoroltak, legtöbben az Egyesült Államokba.
Ők tartják a kapcsolatot a bajai zsidósággal és támogatják volt közösségüket?
Igen, feltéve, hogy egészségük és koruk megengedi ezt. Május utolsó vasárnapján lévő holokauszt megemlékezéseinkre többen is el szoktak jönni és elsősorban a halottaikról való méltó megemlékezésben, azaz a temető fenntartásában segítenek.
Milyen Baján zsidónak lenni?
Ez egy nagyon nyitott és pezsgő kulturális élettel rendelkező város. Örömmel veszik, ha bekapcsolódunk fesztiváljaikba és az önkormányzat támogatja is közösségünket.
Milyen kapcsolatban vagytok más egyházakkal?
Minden rendezvényünkre meghívjuk őket és nagy részük el is jön. Bán Béla református lelkész úr például rendszeres látogatója programjainknak, de a többi kisegyház részéről is van érdeklődés. Tavaly az Európai Zsidó Kultúra Napját támogatta az önkormányzat és személyesen eljött a polgármester úr, amely nagy dolognak számított
Kétlaki életet élsz, Budapesten és Baján töltve idejét. Hol elfogadóbbak az emberek?
Ellenséges hangot Baján még nem hallottam.
Hogy lettél a helyi közösség elnöke?
Sajnos Bloch Sándor bácsi elhunyt augusztusban, azonban vannak adminisztratív feladataink, főként a temető fenntartásával és a Mazsihisztől érkező támogatásokkal kapcsolatban. Amikor felvetődött, hogy csináljam én, arra gondoltam, hogy ezt mindenképpen meg kell kérdeznem…
Kitől kértél hozzájárulást kinevezéséhez?
Feldmájer Péter elnök úrtól, aki azt mondta, hogyha a közösség ajánlani fog, akkor beiktatnak. Nyolcan ajánlottak elnöknek, mégpedig lelkesen és számomra ez nagy megtiszteltetés volt. Lehet, hogy más egyházakhoz képest kisebb a létszámunk, de a bajai zsidóságnak van egy hihetetlenül nagy öröksége, amelyet ápolni kell és fenntartani.
Milyen vallási rendezvényeket terveztek?
Annak ellenére, hogy közösségünkben nincs meg a minjen, a nagyobb ünnepeket meg szeretnénk ülni és bemutatni a városiaknak. Purimra és főként a széder estére gondolok, méghozzá rabbi vezetésével, mert úgy az igazi és autentikus az ünnep.
A zsidóságot a kulturális programokon kívűl vallásilag is meg szeretnénk élni, aztán majd meglátjuk, mekkora igény van erre. A volt városi zsinagóga helyén most egy könyvtár működik, ahol fel lehet venni a kapcsolatot velünk és időpont egyeztetés után szívesen bemutatom a helyi közösséget és intézményeit.
Címlapképünkön a bajai zsinagóga főbejáratának homlokzata látható
