Feldmájer Péter Schneier főrabbi vendége volt a New York-i Park East zsinagógában
MAZSIHISZ
Pinchász Erev Saboszán fogadta Arthur Schneier főrabbi dr. Feldmájer Pétert a Mazsihisz elnökét a New York-i Park East zsinagógában, bemutatva őt a templom híveinek.
A zsinagóga nem ismeretlen a magyarországi közönség előtt, többször jártak itt a hazai közélet jeles képviselői, többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök és még sokan mások.
A hely legutóbb akkor vált világhírűvé, amikor XIV. Benedek pápa amerikai útja során ellátogatott ide. Ez volt az első alkalom, hogy egy pápa Amerikában egy zsinagógába látogatott. Schneier főrabbi és a pápa közötti bensőséges jó viszony nagyon régi keletű, és fennmaradt azt követően is, hogy Ratzingert a katolikus egyház fejévé választották.
A szombat délelőtti istentiszteleten a muszaf imát követően a szószékről mutatta be a közösségnek a Mazsihisz elnökét Arthur Schneier, emlékeztetve a több száz jelenlévőt arra, hogy a Park East zsinagóga alapítói javarészt magyarországi zsidók voltak. Az egyik leghíresebb család a Weisz volt, ennek tagja Hudini néven vált világhírű szabaduló művésszé.
Feldmájer Péter válaszbeszédében meghatottan szólt arról, milyen megtiszteltetés számára, hogy elsőként beszélhet itt a zsinagóga 120 éves alapítási ünnepsorozatának kezdetén, és hogy különösen jó érzés itt lennie, mert otthon érzi magát, hiszen a zsinagóga kialakítása, belső berendezése, az oszlopfők, ez erkélyek rácsozata, sőt még a falon lévő, tulipánt idéző virágdíszek is olyanok, mint az otthoni zsinagógáké.
Elmondta, hogy szeptemberben lesz 150 éves a Dohány utcai zsinagóga, így az a New York-i testvérbátyjának tekinthető. Megköszönte azt a segítséget, amelyet ez a közösség nyújtott a Dohány utcai zsinagógának, hiszen ma is ott van az a Tóra, melyet a Schneier család adományozott.
Ismertette a magyarországi zsidóság helyzetét, azt, hogy a holocaust és a kommunizmus Izrael ellenes politikai rendszer bukása után hogyan indulhatott meg a zsidó élet újjáépítése. Az elmúlt közel húsz év alatt sikerült a zsinagógák többségét felújítani, újrateremteni az zsidó iskolarendszert, ahol az óvodától az egyetemig tanulhatnak a zsidó fiatalok.
Kifejezte meggyőződését, hogy a magyarországi zsidóság békében és nyugalomban tervezheti jövőjét, annak ellenére, hogy az utóbbi időben a szélsőjobboldali, kifejezetten fasiszta körök támogatottsága megnőtt Magyarországon.
Ezzel kapcsolatban szólt a Magyar Gárda tevékenységéről, annak betiltásáról és a Jobbik antiszemita, cigányellenes nézeteiről, arról, hogy ezek komoly aggodalomra adnak alapot, de ennek ellenére bízik a magyar társadalom józan többségében.
Arthur Schneier főrabbi a közeljövőben Magyarországra látogat, mint az The Appeal of Conscience Foundation ( Felhívás a Lelkiismerethez Alapítvány) elnöke, hogy a politikai élet vezetőivel találkozzon, s jobban megismerje a magyarorsazági zsidóság helyzetét, amelyet egyébként folyamatosan követ, hiszen kiválóan beszél magyarul, iskoláit Budapesten végezte, többször beszélt magyarországi zsinagógákban. Egyik legemlékezetesebb beszédét a Soá 40. évfordulóján mondta a Kozma utcai temetőben lévő emlékműnél, amikor a megemlékezők az ateista uralom alatt először hallhattak olyan szónoklatot, amelyben nyíltan beszéltek a magyar állam gyilkos tevékenységéről, a népirtásban játszott felelősségéről.
(Címlapképünk illusztráció)
