Kiállítás nyílt a veszprémi zsidóság deportálásának évfordulójára
Forrás: Kultúra
A veszprémi zsidóság életét és a hitközséghez kapcsolódó egykori épületeket bemutató kiállítás nyílt a Veszprém Megyei Levéltárban pénteken a helyi zsidók deportálásának 65. évfordulója alkalmából.
A Fejezetek a veszprémi zsidóság életéből című, augusztus 31-ig látható tárlat a Mesélő házak – mesélő emberek című kötet apropóján készült, s anyaga fényképeket, valamint tervdokumentációkat tartalmaz – mondta az intézmény igazgatója. Hermann István tájékoztatása szerint a fényképeket a Veszprémi Zsidó Hitközség bocsátotta rendelkezésükre, a tervdokumentációk pedig a levéltár gyűjteményéből származnak. A kiállításon megtekinthető többek között az egykori veszprémi zsinagóga bővítési terve is – tette hozzá a megyei levéltár igazgatója.
A kiállítás megnyitója része volt annak a megemlékezésnek, amelyet a Veszprém Megyei Levéltár és a Veszprémi Zsidó Hitközség tartott pénteken a veszprémi zsidóság deportálásának 65. évfordulója alkalmából. A rendezvényen levetítették Bárány László Soá napja című dokumentumfilmjét, amely a Bakony és a Balaton-felvidék zsidóságának tragédiájáról szól. A Veszprémi Zsidó Hitközség, valamint a Veszprémi Zsidó Örökség Alapítvány jóvoltából ezt a filmet DVD-n a város oktatási intézményei is megkapják ajándékba tanítási célokra – fűzte hozzá Hermann István.
A megemlékezésen beszélgetést is rendeztek a veszprémi zsidó közösség múltjáról, többek között olyan kötetek kapcsán, melyek szintén ezt a témát dolgozzák fel.Mint azt a kiállítás is bemutatja, Veszprémben két gettó is állt, az egyik a volt zsinagóga területén, a mostani Budapest út 2. szám alatt, a másik pedig a Komakút téren. Ma mindkét helyszínen emléktábla emlékezteti az utódokat a holokauszt zsidó áldozataira.
Az egykori veszprémi zsinagógát körülvevő épületekben, illetve a zsidó iskolában mintegy 600 főt zsúfoltak össze 1944-ben, főként gyermekeket, időseket és nőket, a munkaképes korú 18 és 50 év közötti veszprémi férfiakat már korábban munkaszolgálatra vitték. A zsúfoltság miatt maguk a zsidó polgárok kérték, hogy egy részük beköltözhessen a zsinagógába, így annak épülete is ilyen szomorú célt szolgált. Az egykori Komakút téri gettóban pedig a veszprémi, illetve a siófok-enyingi járás mintegy 28 községének zsidó lakosságát helyezték el, a laktanya 26 szobájában csaknem 470 embert zsúfoltak össze – derül ki a korabeli dokumentumokból.
Újságcikkekből lehet következtetni arra, hogy a két gettót 1944. június 19-én ürítették ki. A veszprémi zsidókat innen a sárvári gyűjtőtáborba vitték, majd július elején szállították őket Auschwitzba.
Veszprém környékről összesen 4106 zsidó ember esett áldozatául a gyilkosságoknak. Többségük a birkenaui gázkamrák egyikébe, majd a krematóriumba került. 170 veszprémi férfi elkerülte a deportálást, őket munkaszolgálatra hívták be, ott szenvedték végig az 1944-1945-ös időszakot.
