Itt is volt gettó?
Tanács István-Szeged / Forrás: Népszabadság
Emléknapok a kalocsai zsidók elhurcolásának 65. évfordulóján
Egy fiatal történelemtanár, Magóné Tóth Gyöngyi összegyűjtötte az egykori kalocsai zsidó családok történetét, és elhurcolásuk 65. évfordulójára emléknapokat szervezett a kisvárosban, amelyre túlélőket is meghívtak.
Magóné Tóth Gyöngyi kalocsai történelemtanár azt tapasztalta, a gyerekeknek fogalmuk sincs, hogy városukban éltek zsidók, akiket elhurcoltak 1944-ben.
Tényleg? Itt is volt gettó? Mint a történelemkönyvben? – kérdezték a jobb tanulók is.
A tanárnő szerint a világtörténelmet a helytörténeten keresztül lehet a legjobban megértetni. Kérdezősködni kezdett idős kalocsai emberektől. Hermanné – Juliska néni -, a 90 éves tanítónő, aki 1939-ben végzett az apácáknál, emlékezett, hogy volt két zsidó osztálytársa. Deutsch Zsuzsának, aki Kanadában él, meg tudta adni a címét. Magóné írt neki. Másfél hónap múlva négy országból jöttek a levelek. Fényképet, családfákra vonatkozó dokumentumokat, történeteket, beszámolókat küldtek a holokauszt túlélői és leszármazottaik, akik később, a Rákosi-korszakban és 1956-ban hagyták el az országot. Az 1944-es deportálások után Kalocsáról és környékéről 402-en vesztek oda, 192-en tértek vissza.
A tanárnő megdöbbent a feltáruló sorsokon. Lázár Miklós, a hitközség egykori elnöke az első világháború után vitézi címet kapott, kivételezett lett a Horthy-korszakban. Mégis elhurcolták. Amikor csontsoványan visszatért, újraindította ügyvédi praxisát. Zsidó létére ő lett Grősz József kalocsai érsek védője, amikor a katolikus főpapot Rákosiék perbe fogták. Emiatt később három évre Kistarcsára internálták. Miután kiszabadult, elhagyta az országot. Kálmán Gábor nagyapját Szamuely Tibor legényei lőtték agyon 1919-ben, a dunapataji „ellenforradalom” idején. Emiatt az ő családjuk is kivételezett lett, de a papírjuk a nyilasok alatt már nem ért semmit. Budapesten bujdosva élték túl a háborút, ám a kommunizmusban az apa nem kapott munkát, „mert kivételezettek voltak a Horthy-korszakban”, s a fiút sem vették fel egyetemre. Kálmán Gábor még részt vett az 1956-os eseményekben, a forradalom bukása után pedig elhagyta az országot.
Magóné Tóth Gyöngyi könyvet írt 12 egykor Kalocsán élt zsidó család történetéről, és június 17-18-ára, a kalocsai zsidók elhurcolásának 65. évfordulójára emléknapokat szervezett. Felavatják annak az emléktáblának a mását, amelyet 1948-ban készítettek az akkor ismert áldozatok nevével. Rendbe tették a zsidó temetőt, amelybe 1972-ben temettek utoljára: Felsch doktort, a népszerű körzeti orvost. Film készül a túlélőkről és emlékeikről, amelynek utolsó epizódja a mostani visszatérés lesz a szülővárosba.
A megemlékező istentiszteletet közösen tartja Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.
