Kiállítás nyílt a zsidónegyedről a Városházán – Értékek központjában címmel
Forrás: Budapest.hu
Belső-Erzsébetváros, az úgynevezett zsidónegyed jelenlegi, s talán jövőbeli állapotát mutatja be az a kiállítás, amely hétfőn nyílt a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében.
Az ÓVÁS! Egyesület tárlata nemcsak az elhibázott, spekulációs fejlesztés okozta problémákra hívja fel a figyelmet, hanem javaslatot is ad a negyed megújítására, revitalizációjára. A kiállítást Demszky Gábor nyitotta meg.
Az épített örökség védelmét zászlajára tűző ÓVÁS! Egyesület 2004-ben alakult. A most megnyílt – eredetileg május első felében a Centrális Galériában megrendezett – kiállítás ennek a szellemi-szakmai-társadalmi műhely munkájának eredményeit, a problematikus és az optimális megoldási javaslatokat mutatja be.
Az ÓVÁS! Egyesület szakemberei által kidolgozott alternatív terv bemutatásának célja egy olyan gondolkodási és cselekvési folyamat katalizálása, melynek nyomán a VII. kerület a jelenlegi szabályozási terveket felfüggeszti és valódi rehabilitáció indulhat meg.
„Én emellett állok és állok ki. Annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy a mai magyar társadalmi-politikai helyzetben a zsidónegyed megvédése nemcsak fővárosi, hanem országos jelentőségű ügy” – mondta Demszky Gábor a kiállítás megnyitóján.
A főpolgármester kijelentette: azzal, hogy a kiállítást anyagát a Főpolgármesteri Hivatalban is bemutatják, azt kívánja demonstrálni, hogy a főváros vezetése – a fontos modernizációs és tisztességes üzleti szempontok figyelembe vétele mellett – a települési érték védelmének és megőrzésének egyértelmű prioritását vallja.
„Elkötelezettek vagyunk a főváros megújulási folyamatainak elősegítése és a kedvezőtlen irányú fejlődés megelőzése iránt. Kiemelten kezeljük a hagyományos eklektikus világörökségi terület kulturális regenerációját” – mondta a főpolgármester.
Demszky Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a VII. kerületi önkormányzat a valóban lebontandó vagy átalakítandó menthetetlen házak mellett a negyed egész karakterét szétromboló ingatlanspekulációba, átfogó és koncepciótlan bontásba és építkezésbe fogott. 2007 novemberében az UNESCO szakértői jelentése elfogadhatatlannak nevezte a védett negyedben zajló bontások és építkezések gyakorlatát.
A főpolgármester szerint a főváros az ÓVÁS! Egyesülettel együtt kezdetben ért el eredményeket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a Belső-Erzsébetvárosra változtatási tilalmat rendelt el. A régi pesti zsidónegyednek nevezett Belső-Erzsébetváros 2002-ben – az Andrássy úti világörökségi terület védőzónájaként – nemzetközi, UNESCO védelem alá került.
„A kerületi önkormányzat azonban minderről nem vett tudomást. A valóban lebontandó vagy átalakítandó menthetetlen házak mellett a negyed egész karakterét szétromboló ingatlanspekulációba, átfogó és koncepciótlan bontásba és építkezésbe fogott” – mondta a kiállítás megnyitóján Demszky Gábor.
Amikor az Örökségvédelmi Hivatal által elrendelt tilalom 2008. május végén lejárt, a Szabad Demokraták Szövetségének fővárosi közgyűlési frakciója megkísérelte a Kerületi Szabályozási Terv elkészültéig, maximálisan három évig, fővárosi hatáskörben fenntartani azt. A Fővárosi Közgyűlés két nagy pártja azonban – ellenszavazattal, illetve tartózkodással – leszavazta az erre vonatkozó előterjesztést.
Hunvald György, a VII. kerület polgármestere akkor a vitában pontatlannak, törvénysértőnek és hányavetinek minősítette az előterjesztést. Az ÓVÁS! Egyesület nevében felszólaló Ladányi János pedig azt mondta, hogy a kerületet vezető bürokrácia egyszerre vitatkozik saját lakosaival, a vészkorszakban meggyilkoltak emlékével és a nemzetközi szerződésekben vállaltakkal. Demszky Gábor akkor úgy fogalmazott: a világörökségi szabályok szerint a fővárosnak joga van az ügyben lépni.
A főpolgármester szerint a kétszintű budapesti önkormányzati rendszer tehető felelőssé a kialakult helyzetért. Ebben a – Demszky Gábor által abszurdnak nevezett – struktúrában ugyanis a kerületek lényegében szabadon, önkényesen dönthetnek a területükön lévő ingatlanvagyon jelentős részéről; ezt történt és történik Erzsébetvárosban is.
„A VII. kerületi önkormányzat Belső-Erzsébetváros területére szóló, 2008 szeptemberében elfogadott szabályozási terve – az UNESCO Világörökségi Bizottság az év nyarán tett komoly figyelmeztetésének is fittyet hányva – egyszerűen figyelmen kívül hagyta a budapesti világörökségi területek megőrzésére vonatkozó követelményeket” – mondta a főpolgármester.
Az ÓVÁS! képviseletében megjelent Perczel Anna építész-urbanista elmondta: a VII. kerületi önkormányzat 2008 végén olyan szabályozási tervet fogadott el, amely mind az UNESCO, mind a közvélemény számára elfogadhatatlan. Perczel Anna szerint a Belső-Erzsébetvárosban felhúzott új épületek nemcsak minőségi szempontból problémásak, hanem funkcionálisan is; sok bennük az inkább külvárosba való tömeglakás.
A kiállítás egyik része a jelenlegi állapotokat mutatja be, a másik – összhangban az UNESCO előírásaival – az ÓVÁS! javaslatait veszi sorra. A koncepció foglalkozik a közlekedés, a parkolás és a zöldfelületek problematikájával is.
Ladányi János szociológus a megnyitón arról beszélt, hogy az önkormányzati lakásállomány egy részét a kerület eladta, másik részét lebontotta, így a lakosság egy része kiszorult a negyedből. A szociológus az önkormányzati bérlakások építését szorgalmazta; mint mondta: lépéseket kell tenni a kerület társadalmi heterogenitásának helyreállítása érdekében.
Pest régi zsidó negyede a Várnegyed és a Belváros mellett a főváros legrégibb és legértékesebb építészeti-kulturális együttese, mely Európa nagyvárosainak zsidó negyedei között is egyedülálló. A Belvároson kívül csak itt található meg összefüggően a XVIII. századi organikus utca- és telekszerkezet és a XIX. századi klasszicista Pest beépítése.
A XIX. század közepétől ez lett az egyik legnagyobb európai zsidó közösség lakóhelye. Ma is itt találhatók a zsidó vallási és kulturális élet fontos intézményei: zsinagógák, kulturális és adminisztratív épületek. Egyediségét és jelentőségét – a változatos, tört vonalú utcák, a XIX. századi házak klasszicista időket idéző összefüggő jelenléte mellett – a zsinagógák keleties varázsa, az átjáróházak szövevénye, a szecessziós építészet kiemelkedő alkotásai – és mindezek keveredése adja.
