‘Tavasz, Szarvas, ősz, tél’
Halász Áron / Népszabadság
A 44-es úton közlekedők közül kevesen tudják, hogy Szarvas táblánál Kelet- Magyarország legnagyobb, ráadásul nemzetközi zsidó élettel rendelkező városába értek, miközben a városnak a holokauszt után gyakorlatilag megszűnt a zsidó közössége. Mindez egy ifjúsági tábornak köszönhető.
A címben szereplő négy szó a szlogenje a szarvasi nemzetközi nyári tábornak, ahová immár 19 éve járnak nyaralni iskoláskorú zsidó fiatalok Magyarországról és a világ legkülönbözőbb tájairól. „Az ide járók meghatározó nyári élménye a tábor” – magyarázza a szlogent Friedman Szása, a július és augusztus folyamán négy, 12 napos turnussal üzemelő tábor vezetője. Hajdan még gyerekként járt ide, és sok társával együtt visszatérő vendég lett az ide járók közt csak Szarvasként emlegetett tábornak. Később foglalkozásokat tartó ifjúsági vezető, majd táborvezető lett belőle. Friedman ma azt tartja a tábor legfontosabb jellemzőjének, hogy a legkülönbözőbb vallási, társadalmi háttérből származó gyerekek számára tudnak olyan nyaralást nyújtani, amely során a zsidóság sokszínű témáiról játékosan, élvezettel tudnak tanulni. „Van, akinek ez jelenti az egyetlen élményt a családi gyökerek felé, mi pedig megteremtjük ennek lehetőségét” – mondja, hozzátéve, hogy mindezek nem jelentenek kötöttségeket, csak lehetőséget, hogy a táborozók megtapasztalják a közösségi létet – akár egy kontinenssel távolabbról érkezővel is.
Babák Mihálytól, a Békés- megyei város vezetőjétől megtudtuk, hogy a tábor a volt kemping kihasználatlan ingatlanába lehelt életet, „mozgást hozva a városba”. „A tábor vezetőit és pedagógusait kivéve helyieket alkalmaznak, és az árukat is helyben szerzik be” – meséli a polgármester, kiemelve a szülők látogatási napjait, amikor a tábor annyi turistát hoz Szarvasnak, amennyit saját maguk nehezen tudnának odavonzani. Külön pozitívumként említette a település-marketing szempontjait is, hiszen az idejárók elviszik a város hírét.
A tábor minden évben egy témakört dolgoz fel, idén a zsidóság körében a közösségek múltbéli és jelenkori szerepéről lesz szó. Több nemzet tagjai – Indiától Amerikáig – 7 évestől 17 évesig négy korcsoportban, és ezen belül képzett ifjúsági vezetők által vezetett csoportokban vesznek részt a programokon, amelyek a tábor témáját feldolgozó foglalkozásoktól, közös kulturális, sport, művészeti és szabadidős tevékenységekig terjednek. A tábor saját kenu-flottával rendelkezik a Körös holtágán, van úszómedencéje, több sportpályája, pingpongterme és lehetőség nyílik lovaglásra, vagy akár hastáncra is. A kemping régi bungalóit két éve cserélték modern, többszobás házakra.
Gray Tamás tizenöt éve jár Szarvasra. Amikor a tábor programjairól kérdezzük, leginkább csak „felejthetetlen nyarakat” említ, de ma már ő is csoportot vezet. Elmeséli, hogy kívülről nézve a gyerekeket, ugyanazt látja, mint saját magán, amikor a „leglazább nyaralás közben” ismeretlen, új dolgokat fedezett fel. Ilyen például a nagyobbak számára szervezett és minden évben más alföldi várost érintő múltkutató túra, vagy egyszerűen a szabad éjszakák és a barátokkal töltött napok öröme.
Babák Mihály a kétszáz éves Szarvast befogadó városként jellemzi, amelyben „intelligens kapcsolat alakult ki a táborral”. A tábor beszáll beruházásokba, szálláshellyel és rendezvényhelyszínek biztosításával, jótékonysággal segítik Szarvas városát, rendben tartva a környezetet is. A polgármester a kulturális kapcsolatokról megemlíti, hogy a táborból rendszeresen járnak városi rendezvényekre a gyerekek.
Friedman Szása külön kiemelte a táborban már negyedik éve induló nemzetközi csoportokat, amelyekben az egyéni fejlődés és közösségépítés magasabb szinten, angol nyelven áll a 15-18 évesek rendelkezésére. A tábor pedig már nem egy „szarvasi babával” büszkélkedhet itt szövődött, sokszor nemzetközi szerelmek gyümölcseként most beíratott kis táborozókként.
