Jó szombatot – Shabat Salom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:18 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:37 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Nászó” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szólj Áronhoz és fiaihoz, mondván: Így áldjátok meg Izrael fiait, mondván: nekik: Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg téged világíttassa az Örökkévaló; neked az ő színét: és könyörüljön rajtad fordítsa feléd az Örökkévaló az ő színét és adjon neked békét. Tegyék nevemet Izrael fiaira és én megáldom őket.”
(Mózes IV. 6. 22-27.)
NÁSZÓ: Számold meg Kehát fiait
A Gersoni család férfi tagjainak számát kellett felvenni, mert a hetiszakasz részletezi a leviták kötelességeit, a frigysátor szolgálatával kapcsolatban. Harminc évestől ötven éves korig látták el feladatukat. A következő szakaszban 25 évet jelöl meg az Írás, bölcseink szerint a betanítási idő öt esztendő volt, a tényleges szolgálat tehát harminc éves kortól kezdődött. A számbavétel természetesen a Merári és a Keháti család fiaira is vonatkozott. A rendkívül tartalmas szidra a házasság tisztaságával is foglalkozik. Ha egy férfit megszáll a féltékenység szelleme és feleségét balgasággal (hűtlenséggel) vádolja, de nem volt rá bizonyíték, tanú, akkor vigye a paphoz asszonyát, aki megitatta az átokhozó keserűség italával, ha vétkezett, megbetegedett. De ha ártatlanul hurcolták meg, akkor bölcs gyermekei születtek, nagy tudósok. Ez az egyetlen Istenn ítélet, amely Mózes könyvében szerepel. Ezt a gyakorlatot – a mert egyoldalúan csak az asszonyt érinti – Johanan ben Zakkaj hatályon kívül helyezte.
Néhány dolgot azonban érdemes megemlíteni. Áll az Írásban, hogy kibontotta a pap a megvádolt nő haját. Ezek szerint a szemérmes asszony bekötötte a fejét. A hajkibontás a megszégyenítés eszköze volt. Viszont megtudjuk, a férjes asszony az ókorban esküvő után nem vágatta le a haját. Ez a középkorban vált szokássá, így védekeztek az asszonyok a martalócok támadása ellen. Később, amikor ez a veszély nem fenyegetett, a rabbik úgy látták, a rituális fürdőben való megmártózás hajkorona nélkül könnyebben történik. Ezért meghagyták a házasság utáni hajlevágást.
Foglalkozik a szidra a názir fogadalommal. Legalább 30 napra tették a megtartóztatást, a fogadalomtevő megnövesztette a haját, nem fogyasztott bort. A nagyerejű Sámson is nazír volt. Őt már születése előtt felajánlották erre a tisztségre szülei. Amikor a fogadalom ideje lejárt, engesztelő áldozatot kellett hoznia. Miért? Hiszen a jámborság jele, a lemondás az élet örömeiről, például a borról. A felesleges önsanyargatás nem kedves a Teremtőnek. Ha oka van rá, mert beteg a gyerek, ellenség szállja meg az országot vagy veszélyezteti megszállással, akkor indokolt a fogadalomtétel. Bár ez a magatartás az élet rendjétől való eltérés. Ezért a Nászir idő lejártakor szükséges az engesztelő áldozat.
Bizonyos nászirságról mi is tudunk beszámolni. A náci megszállás idején többen voltak, aki heti kétszer böjtöt vállaltak arra az időre, amíg a megszállás tartott.
A papi áldást a Jövorechehát is a hetiszakasz tartalmazza. A kohénok a jellegzetes kéztartással nálunk évi 13 alkalommal, Izraelben minden nap megáldják a híveket. Illetve kérik a Teremtőtől, hogy fordítsa felénk az arcát, őrködjön fölöttünk, küldje ránk áldását, szerezzen nekünk békét. E szertartásnál a kohén nem helyettesíthető. Viszont az áldás e formában a családi ház ablakán is bekopogott. (A jellegzetes kéztartás nélkül.) Péntek és ünnep este a szülő e mondatokkal áldja meg gyermekeit, családját. Az Amidában az előimádkozó is tolmácsolja e szavakat.
Amikor felállították a pusztai Szentélyt, a fejedelmek – törzsek vezetői – áldozatot mutattak be a Teremtőnek. Elsőnek Áron sógora, Náchson ben Aminadav elismerésként, hogy a Vörös Tengerbe ő lépett be elsőnek, amikor közeledett az egyiptomi üldöző sereg, jó példát mutatva a népnek. Amikor az ajkához ért a víz, akkor hasadt meg a tenger és Izrael gyermekei száraz lábbal jutottak át a túlpartra. Chanukakor a Szentély újra avatásának ünnepén ezt a tórai részt olvassák fel.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
