65 évvel ezelőtt deportálták Komárom és környéke zsidó közösségét
MAZSIHISZ
Június 7-én vasránap, a Holokauszt áldozataira emlékeznek Komáromban. 65 évvel ezelőtt ezekben a napokban a helyi és környékbeli zsidó polgárok már a gettóba zárva várták, mi is történik velük. Néhány nap múlva deportálták őket Auschwitz- Birkenauba.
A megemlékezés 10:30 órakor kezdődik a zsidó temetőben (Aranyember utcája, Komárno, Slovakia).
Beszédet mond dr. Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem rektora, dr. Bastrnák Tibor Észak Komárom polgármestere, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa parlamenti képviselője és Pasternák Antal a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke. A túlélők nevében Ladislav Urban emlékezik. Közreműködik Tóth Emil az egyetem zsinagógájának főkántora.
12:00 órakor:
Az emlékezők koszorút helyeznek el a Menház Zsidó Közösségi és Kulturális Központ (www.menhaz.sk, Eötvös utca 15, Komárno, Slovakia) falán található, a városi önkormányzat által 2006-ban állíttatott szlovák, magyar, angol és héber nyelvű emléktáblánál, majd gyertyát gyújtanak a közelmúltban felújított zsinagógában az áldozatok emlékére.
16:00 órakor:
A budapesti Holocaust Emlékközpont Auschwitz Album – Rólunk, nekünk, nélkülük… című utazó kiállítása megnyitójára kerül sor a Selye János Gimnázium (Király püspök utca 5., Komárno, Slovakia) aulájában. A város patinás oktatási intézményének, az egykori bencés gimnáziumnak számos zsidó diákja volt a második világháború előtt, nagy részük a vészkorszak áldozata lett. Rájuk is emlékezünk. Megnyitó beszédet mond Andruskó Imre, a Selye János gimnázium igazgatója, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa parlamenti képviselője, Martinkovics Judit a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgató-helyettese és Megyes Pál rabbijelölt, a Komáromi Zsidó Hitközség vallási vezetője.
 menh__z_kom__rom.JPG |
| A komáromi Menház épülete |
A kiállítás június 16-ig tart nyitva, munkanapokon 8-17 óráig. A belépés díjtalan.
A tárlatvezetésben Észak és Dél Komárom közoktatási intézményeinek harminc önkéntes diákja működik közre.
|
A komáromi zsidó közösség A 18. század közepén 7 család alkotta a kisváros zsidó közösségét. A Komáromi Zsidó Hitközség 1791-ben alakult meg. Az első rabbi Eisik Lax volt, őt Pinchas leb Frieden követte. 1861-ben érkezett Komáromba dr. Schnitzer Ármin rabbisegéd. 1863-ban fejezték be a Király püspök és a Hajnal (ma Štúr) utcák kereszteződésében álló neológ zsidó Nagytemplom (ma sportcentrum) építését, amely a gettósításig működött. 1865-ben Zsidó Nőegylet alakult. Az erősödő ortodox irányzat 1889-ben választott magának önálló vezetőséget, Raab Dávid elnökségével. 1895-ben elkezdődött a zsidó kulturális és művészeti centrumként működő Menház építése, 1896. október 11-én avatták fel. Az építkezés mecénása Fried Kálmán volt, emléktáblája ma is megtalálható a zsinagógában. A századfordulón Krausz Mór rabbi vette át a vallási élet irányítását. Felépült az ortodox Nagytemplom (1907), jelenleg felújítva az Idősek Otthonának a része. 1909-ben megalakult a Komáromi Zsidó Ifjúsági Egyesület. Az első világháború csatáinak 45 zsidó áldozata emlékét ma a temetőben álló emlékmű őrzi. A város egy része 1919-ben Csehszlovákiához került. Dél-Komáromban csak egy kisebb zsidó közösség élt, főleg neológok. 1921-ben avatták rabbivá a komáromi születésű dr. Wallenstein Zoltánt (a későbbi híres pécsi főrabbit). Szónoklatai, ünnepi beszédei eseményszámba mentek, gyakran más vallások képviselői is csodálattal hallgatták. 1923-ban érkezett Komáromba Lefkovics Józsua, az utolsó ortodox főrabbi, élete az Auschwitz-i megsemmisítő táborban fejeződött be. Az első bécsi döntést követően, 1938 végén Magyarország része lett a túlparti Komárom is. A zsidótörvények és rendeletek sorával kiteljesedett a zsidóság diszkriminációja. A komáromi zsidók, akik jelentős szerepet töltöttek be a város gazdasági, kulturális és szellemi életében. a diszkrimináció következtében ezt a szerepüket fokozatosan elvesztették. A zsidó kereskedő üzleteit bezáratták. Átalakult a város társadalmi és kulturális élete, valamint a lakosság nemzetiségi és vallási összetétele. Komáromban a zsidótörvények és rendeletek 2170 zsidót sújtottak. 1939-ben megkezdődött a közérdekű munkaszolgálat előkészítése, majd végrehajtása. A kegyetlen munkaszolgálat számos áldozatot követelt. 1944. április 5-én kötelezővé tették a sárga csillag viselését. A német Gestapo 1944. április elején jelent meg a városba, rövid időn belül berendezték parancsnokságukat. Még ebben a hónapban felállították a gettót. Május végére befejeződött a gettósítás. Június 12-16. között a dél-komáromi vasútállomásról a gettó lakóit vagonokba zsúfolva Auschwitz-Birkenauba deportálták. A megsemmisítő és kényszermunka táborokból 1922 zsidó soha nem térhetett vissza, nevüket ma emlékkönyv őrzi a zsinagógában. A Komáromi Zsidó Hitközség napjainkban a Szlovákiában működő tíz közösség egyike, aktív programjaival az egész régióban minden érdeklődőnek oktat és tanít zsidóságról, kultúráról. Kapcsolat: |
