Jó szombatot – Shabat Salom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:55 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:10 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Behár és Bechokotáj” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„Tegyétek meg törvényeimet és rendeleteimet őrizzétek meg, hogy megtegyétek azokat és lakjatok biztonságban az országban.”
(Mózes III. 25. 18.)
BEHÁR: A HEGYEN
A földnek is legyen pihenőéve – ezt mondotta az Örökkévaló Mózesnek a Szináj hegyén. „Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messed meg szőlődet és gyűjtsed be termését, de a hetedik évben szombat nyugalma legyen az országnak”. Lényegében a föld kihasználásának korlátozását minden kultúrnép figyelembe veszi. A legtöbbször a vetésforgó megoldással, amikor a kevésbé víz- és tápigényes növényt ültetnek a birtok egy részére és időnként cserélik az ültetvényt. De esetünkben a smita – tehát a hetedik év – szociális meggondolást is tartalmazott. A tartozások elévültek. A rabszolga is felszabadult. A föld szabaddá vált, ugyanis a magától megtermett búzát, szőlőt és más növényt a gazda saját fogyasztásra hazavihette, de hangsúlyozottan saját fogyasztásra, a rászoruló is arathatott és elvihette.
A hétszer hetedik év, tehát a negyvenkilencedik után következő ötvenedik év jóbél (jubileum). Jom Kipur napján megszólaltatták a sófárt, a harsonát és felszabadultak a rabszolgák. Az elzálogosított föld visszaszáll eredeti tulajdonosára. Az ingatlanok (házak) ha nem kerítéssel, fallal elzárt városról van szó. Szintén nem a vagyon, hanem az emberiesség védelme a vezérgondolata a mózesi törvényeknek. „Ne szorongassátok egymást”. A föld a Teremtőé, mindnyájan csak bérelhetjük azt.
Ha valaki elszegényedik, és eladja birtokát, segítsen neki rokona. De ha nincs, jóbél évében kapja vissza, ami az övé volt. Ha magát adta el rabszolgának, visszanyeri szabadságát az ötvenedik évben. „De addig se bánj vele szigorúsággal.” – int minket az Írás. A befejező figyelmeztetés: ne készítsetek magatoknak bálványokat, faragott képeket, rajzos köveket. „A szombatot meg kell őrizni”, a Szentélyt (tehát a templomot, az imaházat) tisztelni kell.
Sok tekintetben ezek a szabályok ma is érvényesek, aktuálisak. Izraelben a vallásos kibucok ma is megkímélik földjeiket a hetedik évben. A szombat megtartása ma is a világ bármelyik táján élő embernek kötelessége. A mini-szentélyek, ahogy Ezékiel nevezte a ma imaházait, kell, hogy működjenek, létezzenek. Járjon oda minden jámbor. Ahol bezárják a zsinagógát, ott rövidesen eltűnik a zsidóság. A templomot semmi nem helyettesítheti.
Az üzleti élet becsületességére ez a szidra is felhívja a figyelmet. Fogalmazzanak meg minden adás-vételt pontosan, szerződés szerint, hogy egymás becsapására (lásd lakásmaffiát) ne legyen mód. A Nevelés Könyve (chinuch) szerint ez a józanész parancsa. Ha nem lenne leírva, meg kellene írni. Tegyük hozzá: le van írva, most már csak minden időben be kell tartani.
BECHOKOTÁJ: TÖRVÉNYEINK SZERINT
A Leviticus, tehát a papok könyvének záró heti szakasza. A könyv igen sok törvényt tartalmaz, nyilván azért, hogy azok szerint éljünk. Így jó az egyénnek és embertársainknak. A zárószakasz előbb azt sorolja, mi történik, ha betartjuk a rendelkezéseket, parancsolatokat. Akkor az eső a maga idejében fog esni, kellő mennyiségben, nem lesz aszály, de árvíz sem, valamint jég sem veri el a lábon álló termést. „Eszitek majd a kenyeret jóllakásig”. Béke lesz az országban. Álmotok senki és semmi nem zavarja. Sem ember, sem állat, sem zivatar, vagy földrengés. Ellenség nem törhet be az országba. Ha mégis, „üldözni fogtok öten közületek százat, száz közületek akár tízezret is. Szapora gyermekáldásban lesz része a népnek és elhelyezem a hajlékomat köztetek”. Ez azt jelenti, hogy a templom nem egy üres építmény, hanem az Ö…való kedves találkozóhelye lesz híveivel, szolgáival. Senki nem helyezhet a népre jármot. Szabadságban lesz részük az embereknek. De ha nem a törvények szerint jár el a nép, akkor az intések sora következik, amely nem ejnye-bejnye, hanem nehezen leírható és felolvasandó erős megpróbáltatások. Az imaházakban tompított hangon szokták felolvasni, de azért úgy, hogy értse meg mindenki. Mert a szónak súlya van. De nem térhetünk ki előle, bizony végig kell hallgatni, amit idézni is nehéz.
- azok uralkodnak majd rajtatok, akik gyűlölnek
- megfutamodtok, amikor nem indokolt,
- sorvadás, láz, betegség kínoz majd benneteket.
- a föld nem adja majd fának a gyümölcsét
- tíz asszony süti majd kenyerét egy kemencében.
Csupán néhány mondatot emeltünk ki az intések közül, közöttük egy-egy szózuhatag csokor között a felszólítás: ha még ezek után sem hallgattok a szóra, akkor még erősebb megpróbáltatás következik. De a befejezés az, hogy az Ö…való megemlékezik arról a szövetségről, amelyet őseinkkel kötött a javunkra. És továbbra is a nép gondviselője, örökkévalója marad.
A szidra záró része a becsértékekről szól. Ha valaki felméri maga vagy családtagja értékét, hogy annyit ajánljon fel szent célokra, megtudjuk, hány sekelt ér egy személy, nemre és korra való tekintettel. Számunkra fontos egy hónapos fiúgyermek értéke (amely öt ezüst sekel) mert az elsőszülött fiúgyermeket ki kell váltani a mai napig a kohéntól harminc napos korában. Hacsak valamelyik szülője, apja vagy anyja nem kohén vagy lévi.
Sokan kérdezhetik a fent felsorolt erős intelmek nem magyarázzák-e a pogromokat vagy magát a vészkorszakot. Egyenes a válasz: nem. Ez az Örökkévaló titkai közé tartozik. Az ilyen események mentén jámbor közösségek pusztultak, nagy rabbik és ártatlan gyermekek. Ezt nem lehet sem magyarázni, sem menteni, sem felelősséget áthárítani. Talán csak annyit, ha a gonoszság elszabadul, annak pusztítás az eredménye. De nem szabad, hogy elszabaduljon. A legjobb az volna, ha nem lenne gonoszság. És bűnbakkereső indulatok.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
