Jó szombatot – Shabat Salom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:36 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:46 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Ácheret Mot–Kedosim” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„Szent lenköntöst öltsön föl, lennadrág legyen testén: lenövvel övezkedjék, lensüveget tegyen föl, szent ruhák ezek, fürössze meg testét vízben és öltse fel azokat. 5. Izrael fiainak községétől pedig vegyen két kecskebakot vétekáldozat gyanánt és egy kost égőáldozat gyanánt.” (Mózes III. 16. 4.)
ÁCHÁRÉ MOT / KEDOSIM
Ácheret Mot – Áron két fiának halála után
Olvastuk a Smini szakaszában, hogy Áron két fia Nádáv és Ávihú – mert idegen tüzet vittek be a Szentek Szentélyébe – valószínű ittasan teljesítettek szolgálatot, mások szerint önkényes lépésekre szánták magukat, életüket vesztették. Intés ez a fiataloknak, hogy az idősek figyelmeztetését vegyék komolyan. De Áron számára is tanulság, hogy a szent tüzet ne engedjék felcserélni idegen (hagyományok nélküli) tűzzel. Ezért az Örökkévaló nagyon pontos utasítást ad, hogy mikor és hogyan kell belépni a Szentek Szentélyébe. Nem lehetett minden időben. Jom Kipurkor ment be a főpap, miután levette aranysújtásos ruháját és fehér len-ruhát vett fel. Ilyenkor a mai napig fehér köntösbe (kitli) öltözünk mi is. Vétek áldozatot mutatott be a főpap maga s háza népe számára, engesztelést szerezve. Bölcseik szerint a „háza népe” a feleséget jelenti. Ha I…n ne adja, éjszaka meghalt a felesége, akkor vagy rögvest elvett egy hajadont, vagy átadta helyét a kijelölt tartalék főpapnak. Két kecskebakot vettek, és sorsot húztak. Az egyiket feláldozták, a másikra piros kendőt kötöttek, s elbocsátották a pusztába, miután ráolvasták a nép összes bűnét. A feláldozott bak bűnbakként szolgált (innen az elnevezés). Azt mondják, Simon az igazságos idejében a vörös kendő fehér lett, tehát megbocsátotta a Teremtő a nép vétkét. De előfordult, hogy visszatért a táborba, később a városba, visszahozva a bűnöket. Ezért lelökték egy szikláról. Sok tudós szerint a szikla neve Azávél volt. Innen származik a Jom Kipur napja előtti kápárá szertartás, amit sok helyen ma is megtesznek. A hölgyek tyúkot, a férfiak kakasra sorolják el bűneiket. A legtöbb helyen pénzzel váltják meg a kápárát.
Tórai parancs, hogy Jom Kipur napján minden felnőtt ember sanyargassa a lelkét. Bölcseink szerint öt módja van a sanyargatásnak. Nem szabad enni-inni, bőrcipőben járni, élvezeti fürdést venni, illatosító szerrel magunkat kenni, (spriccelni), házaséletet élni. Az egyetlen böjt, amely a Tórában szerepel. A többit a történelem sötét lapjai miatt iktatták be bölcseink. Jom Kipurt azért nevezik az engesztelés napjának, mert Tisri hó 10-én jött le Mózes a Szináj hegyéről, azzal a hírrel, hogy az Ö….való kiengesztelődött, megbocsátotta az aranyborjú bűnét. Mi is remélhetjük, ha őszinte szívvel megyünk imádkozni, hogy a mi vétkeink is megbocsátást nyernek.
A szidra második része a családi élet tisztaságáról szól. Nagy a jelentősége, mert itt lett először pontosan meghatározva, kivel szabad házasodni, kivel tilos. Kizárja a Tóra a vérfertőzést, a fajtalanságot, akár állattal, akár emberrel. A fajtalankodás nagy bűn, amelyet a noeiták hét törvénye is tartalmaz. Tehát nemcsak a zsidókra érvényes. Teljesen érthető, hogy a fenti hetiszakaszt Jom Kipurkor is felolvassák, hiszen az első rész arról szól, hogy ezen a napon milyen szertartás zajlott le a Szentélyben. Kérdés lehet, hogyan jön ide olyan „földi dolog”, mint a családi élet. Úgy vélték bölcseink, hogy a bűnök jelentős része ezzel kapcsolatos. Ha azt mondjuk, hogy a Harmadik Könyv a tisztaságokról szól, akkor természetes, hogy a családi élet tisztaságának követelményét is meg kell írni ezen könyvben. Van egy mondat a második részben: atyád meztelenségét ne fedd fel. Természetesen ezt szó szerint kell érteni, de úgy is értelmezhetjük, hogy atyáink bűnét nem biztos, hogy emlegetni kell. Megszégyeníteni őt semmiképpen. A tanulságot magunk számára azonban le kell vonni.
Kedosim – Szentek legyetek
Megdöbbentő a felszólítás: szentek legyetek. A Teremtő természetesen szent. De hogyan lehet egy élő ember szintén szent? Hogyan tegyünk eleget a követelménynek, zárdába vonuljunk? ne együnk húst? ne igyunk bort? vagy mitévők legyünk? Az első tárgyra térő mondat megnyugtat minket „anyját, atyját mindenki félje”. Szombatjaimat tartsátok be. Nem csodálkozhatunk, mert a Tóra emberi léptékkel mér. Ahogy írva van: a Tóra parancsolatok nem az égben vannak, hogy fel kell szállni hozzájuk, nem a tenger mélyén vagy azon is túl, hanem a földön, a közelben. Tehát akarat kell a megtartásához. Láthatjuk, hogy a szidrában is az ember- ember közti viszony van részletezve. Ezért talán úgy fogalmazhatnám: légy ember. Ne állj bosszút és ne tarts haragot, szeresd a felebarátodat, mint tenmagadat, a fontosságra jellemző a figyelmeztetés, én vagyok az Ö….való. Helyes tehát, ha megtartjuk törvényeit, intéseit. Például: ősz fej előtt állj fel és tiszteld az öregnek az arcát… Ha jövevény tartózkodik nálad, országodban, ne tégy vele rosszat… Ne kövessetek el igazságtalanságot, sem ítéletben, sem súlyban, és űrmértékben. (Tehát kereskedelemben.) E mondatok után a figyelmeztetés nyomatékos: én vagyok az Ö….való, aki kivezetett benneteket Egyiptom országából.
E szidrában nem olyan sorrendben és megfogalmazásban, de a Tízparancsolatból kilenc megtalálható. Az első és második a kilencedik fejezet negyedik versében. „Én vagyok az Örökkévaló … ne forduljatok bálványok felé.” A harmadik parancsolat a tizenkettedik versben olvasható. Ne esküdjetek az én nevemben hazugságra … a negyedik és ötödik, A harmadikban a szülők tiszteletéről és a szombatról már szóltunk. A ne ölj törvény nem szerepel a szakaszban, a bölcsek szerint „ne maradj tétlen testvéred vérénél”, erre vonatkozik.
A tizenhatodik versben fordul elő parancs, ne legyen parázna az ország. Kilencedik fejezet tizenhatodik versében: ne járj mint rágalmazó a néped között. Ne lopjatok, ne hazudjatok egymás ellen. A tizediket már említettük, a felebaráti szeretetről szól, az kizár minden káros vágyakozást, vagy kívánságot. Az erkölcs megőrzéséről számos vers szól. Valamint utalás történik arra, hogy csak tiszta állatot lehet fogyasztani. A szidra a varázslástól és szellemidézéstől is óv, méghozzá két ízben. Mivel a Tórában nincs felesleges szó, a fontosság és a nyomaték indokolja, ha többször ugyanazt a témát érinti az Írás. Hosszan foglalkozik a szakasz a pogány Moloch kultusz elítélésével. E barbár szertartás ember, főleg gyerek feláldozásával járt. Halálbüntetést helyezett kilátásba a törvény, ha valaki a zsidó vallással ellentétes cselekedetre vetemedne.
Mint látjuk, az emberiesség, tisztesség követelményeit tartalmazza a fenti szakasz kezdő felszólítása: szentek legyetek.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
