„Ebben az országban és ebben a kultúrában bontakoztak ki a zsidó polgárság nagy teljesítményei”
Forrás: MTI
A zsidó gyökereket Magyarországon is erősítő könyv jelent meg Hágár országa címmel, amelyet a nem zsidóknak is ismerniük kell, sőt mindenekelőtt a nem zsidóknak szól – jelentette ki Sólyom László.
Dávid: napjaink kurucai amnéziában szenvednek
A köztárasági elnök „teljesen érthetőnek” nevezte, hogy a vészkorszak után mindmáig a holokauszt és az antiszemitizmus elleni fellépés az uralkodó téma a zsidó-nem zsidó viszony tekintetében Magyarországon. Emellett viszont véleménye szerint szükség van a magyarországi zsidósággal való együttélés pozitív oldalainak bemutatására is, egyebek mellett annak bemutatásával, hogyan fejtették ki tevékenységüket a második világháború alatt a zsidókat mentő emberek.
Izrael a vészkorszakra emlékezik Közlése szerint a kötetben 39 tanulmány szerepel, a történelmi korszakokat bemutató tanulmányokat tematikus blokkok szakítják meg, például a zsidó iskolaügyről, a vallási irányzatokról, a cionizmusról, továbbá a budapesti és a vidéki zsidóság társadalmáról szóló írások. A kultúrát a könyvben a zsidó tudósokról, sportolókról, írókról, újságírókról, színházi emberekről, zenészekről és képzőművészekről szóló rész képviseli.
A könyv egy sorozat része, amely bemutatja a zsidó közösségek életét és sorsát a Föld egyes országaiban. Az Antall József Alapítvány és a Kossuth Kiadó kötete két különösen fontos témát is feldolgoz, a nagy vallási szakadást, és az asszimiláció folyamatát. A nem zsidók számára a legfontosabb tanulság ebben a tekintetben a zsidóság „sokszorosan tagolt, differenciált volta”, a vidéki zsidóságot például az elszakadt országrészenként külön-külön tárgyalja a könyv. A zsidóság sokszínűsége történelmi és mai is aktuális tény – mutatott rá az államfő.
A könyv elolvasása után „az országot járva igenis más szemmel látom már az egykori zsinagógákat, tudva és átérezve, hogy ortodox vagy neológ közösségé volt-e”. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy gimnazista korában minden nap a pécsi zsinagóga mellett vitt az útja az iskolába, és „távolról ismerte Schweitzer József professzor urat” is.
Sólyom László szerint ez a történelemkönyv egyúttal azt a kérdést is felveti, hogy „zsidó identitása mellett hogyan viszonyul magyar vagy magyarországi mivoltához” az itteni zsidóság. Ezt a kérdést a holokauszt után nem lehet ugyanúgy feltenni, mint előtte – tette hozzá.
