Személyes installációkkal emlékeznek Radnótira
Forrás: Kultúra
Nagyszabású kiállítással, fényképekkel, festményekkel, levelekkel, kéziratokkal, kordokumentumokkal és a padlóra ragasztatott újságkivágásokkal, plakátokkal emlékezik a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a száz éve született Radnóti Miklósra.
Május 5., azaz Radnóti Miklós születésnapja helyett már kedden megnyílt Az égre írj, ha minden összetört – 100 éve született Radnóti Miklós című kiállítás. A múzeum szerint azért, hogy az érettségire készülőknek is legyen alkalmuk az információban gazdag tárlaton tájékozódni, tanulni.
A kiállítás elsősorban a fényképekre, a kéziratokra, művészi kivitelű könyvekre koncentrál, de a falakon a barátok, kortársak festményei, grafikái is láthatók, a múzeum padlóján pedig újságkivágások, plakátok idézik meg a kort, amely Radnóti Miklós halálát okozta. Varga Katalin, a kiállítás rendezője elmondta: amellett hogy bemutatja a költő pályafutását, ő azt tartotta a kiállítás fő feladatának, hogy a kortársakról, a barátokról és a Radnótit körülvevő szellemi műhelyekről is számot adjon.
A 2010. január 5-ig látható tárlat látványtervét Koczka István és Juhász Tibor készítette el. Varga Katalin szerint a vékony fémhuzalokkal felszabdalt tér nemcsak a falakat szabadította fel a kortársak festményei, grafikái számára, hanem a kor építészetét is megidézi. „Sokat beszélgettünk, és a több mint egy évig tartó kutatás során szerzett benyomások, élmények ihlették ezt az installációt” – tette hozzá.
Szerinte nem véletlen az, hogy a tárlaton Radnóti személyes tárgyai nincsenek jelen, véleménye szerint ugyanis a költő életét nem a tárgyak jellemzik. „A naplójában olvastam, hogy egy Gide-kötetért két öltönnyel és egy pár cipővel fizetett. A tárlattal éppen ezt próbáltuk megörökíteni, hogy milyen az, ha valaki ekkora ambíciókkal építi a költői karrierjét”. A tárlaton látható képzőművészeti alkotásokat szintén Varga Katalin válogatta. Mint elmondta, a válogatás szempontja főleg az volt, hogy a Radnóti-versekben közvetített világkép, életérzés, miként jelenik meg más művészeti ágban. Így láthatóak többek között Vajda Lajos, Ámos Imre, Bálint Endre, Dési Huber István alkotásai, valamint annak a Háy Károlynak a grafikái, akivel a költő együtt raboskodott Boriban.
Bár a költő barátai közül többen szintén a munkaszolgálatban hunytak el, a kiállítás mégsem a borzalmakra helyezi a hangsúlyt. Varga Katalin szerint ez szándékos: nem akarták, hogy a látogató rögtön „a rémálomban” találja magát, „lassan, csepegtetve” ismerheti meg ezeknek az embereknek a sorsát.
Radnóti Miklós születésének évfordulójára a PIM nem csak ezzel a kiállítással készül. Számos programot, könyvbemutatót, versenyt szerveznek, sőt talán még egy színházi ősbemutatóra is sor kerül. A Schöpflin Gyulával, Hont Ferenccel és Görög Ilonával közösen alkotott művet, melyhez Radnóti az Előhang egy monodrámához című költeményét írta, maga a költő sem hallhatta soha egyben. Most Seres Tamás rendező közreműködésével, látványos fénytechnikával ezt is színpadra állítják.
Mint E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója a megnyitón elmondta, a kiállítás és a Radnóti-emlékév más programja sem jöhetett volna létre, ha a Nemzeti Kulturális Alap nem támogatja kiemelten a rendezvényeket. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a PIM egyetlen kiállítását sem jellemezte ekkora mértékű intézményi együttműködés: a Magyar Zsidó Múzeumtól a Magyar Nemzeti Galériáig, a debreceni Modemtől a szegedi Móra Ferenc Múzeumig összesen 16 közintézmény segítette a munkát, vagy kölcsönzött alkotásokat.
Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke megnyitóbeszédében elmondta, számára egy percig sem volt kérdés, támogassák-e a Radnóti-centenárium programjait. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy Radnóti ma a fiatalok körében is az egyik legkedveltebb költő.
További részletek a múzeum oldalán
