Soha többé holokausztot! – üzeni Amerika
Szőcs László, Washington Forrás: Népszabadság
Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.
Erre az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának a Capitoliumban tartott megemlékezésén több felszólaló is utalt, rendre az államfő megnevezése nélkül. „Hogyan volt ez lehetséges? Miért hívták meg” – kérdezte a Nobel-békedíjas professzor, Elie Wiesel, aki a világ első számú holokauszttagadójaként utalt az „ősi nemzet vezetőjére”, szavait „hihetetlen támadásnak” nevezve.
„Ha Auschwitz nem szüntette meg az antiszemitizmust, akkor mi teheti, mi fogja megtenni?” – vetette fel képviselők, túlélők, az egykori haláltáborokat felszabadító amerikai alakulatok, illetve zsidómentők, a Világ Igazai előtt, akik a soá hatmillió zsidó és ötmillió további áldozatára emlékeztek. Egyben köszönetet mondott az USA-nak, amiért – Kanadával és több EU-tagállammal egyetemben – távol maradt a fórumtól.
Barack Obama amerikai elnök, akinek egy anyai felmenője Buchenwald felszabadításában működött közre, a holokauszt egyedisége mellett utalt az annak megágyazó körülményekre: így a bűnbakkeresésre, az elkövetőket passzívan figyelő közönyösökre. „Fel kell vennünk a harcot a csenddel, amely minden gonosz bűntársa” – mondta. Mint hangoztatta, nap mint nap lehetőségünk van rá, és kötelességünk is, hogy felvegyük a harcot a kirekesztéssel, az antiszemitizmussal, a rasszizmussal, a homofóbiával, a férfisovinizmussal. Meg kell akadályoznunk az újabb Ruandát, Darfúrt. „Senki nem születik megmentőnek vagy gyilkosnak. Fel kell ismernünk önmagunkat egymásban. Senki nem csinálhat belőlünk passzív szemlélőt a beleegyezésünk nélkül” – mondta.
Sallai Meridor, Izrael washingtoni nagykövete nagyrabecsülését fejezte ki Amerika országához fűződő „megingathatatlan barátságáért”. „A holokauszt Izraelben nemcsak egyéni történetek gyűjteménye, hanem nemzeti identitásunk alapja is” – mondta.
Az eseményen a magyar zsidóság sorsáról, a vészkorszakról többször is említést tettek. Így Wiesel beszélt arról, ahogy a csendőrség fellépett családjával szemben, Meridor utalt Tom Lantosra, a kongresszus tavaly elhunyt, mindmáig egyetlen holokauszt-túlélő tagjára, az egyik emlékgyertyát pedig magyar közreműködő segítségével gyújtották meg.
