Hágár országa: A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra
Mazsihisz
Hágár országa – az új-héber elnevezés a középkorban terjedt el, az európai zsidók emlegették így a Duna mentén elterülő Magyarországot és az ott élő közösséget.
Az elnevezés egy korabeli zsidó szokáshoz kötődik: a népek nevét, a hangzásbeli hasonlóság alapján, valamely ószövetségi személynévhez kapcsolták. Hungária így kapta a Hágár (Ábrahám gyermekének anyja) nevet. Hágár országa a középkorban egyre ismertebb lett a zsidóság körében, mivel az akkori magyar törvénykezésben, Európában egyedülálló vallási és etnikai tolerancia érvényesült.
Ez a könyv a magyarországi zsidó közösség társadalom- és kultúrtörténetét tárja elénk, a középkortól kezdve napjainkig.
A most közreadott magyar kiadás az izraeli, angol nyelvű kötet változatlan újrakiadása (In the Land of Hagar – The Jews of Hungary: History, Society and Culture (Bet Hatefutsoth – Ministry of Defence Publishing House, Tel-Aviv, 2002). Az eredeti változat egy sorozat részeként jelent meg, amely a világban szétszóródott zsidó közösségek sorsát beszélte el – a befogadó ország történelmének viszonylatában. A kötet szerkesztőjének (aki az izraeli, eredeti kiadást is szerkesztette), Szalai Anna egységesítő munkájának köszönhető, hogy a könyv változatos műfaji és téma skálája egészként hat. A kötet nem is kíván más lenni: tabló, mely a hazai zsidóság és magyarság ezeréves együttélését mutatja be, különös tekintettel a 19. és 20. század első harmadának történéseire, mely a hazai zsidóság legaktívabb, legsikeresebb időszakának tekinthető. Mint ilyen, nem lehet részletekbe menően elemző, viszont teljesíti azt a missziót, melyet vállalt: irányokat tár fel, gazdasági és kulturális sajátosságokra hívja fel a figyelmet, mélységet adva ezzel közösség és egyén, nemzet és etnikum viszonyrendszerének.
A Hágár országa többek között olyan érdekes kérdéseket vizsgál, mint hogy milyen okok vezettek a zsidóság 19–20. századi iparosodásban betöltött, létszámarányát meghaladó jelentőségéhez, az új szakmák (fotóművészet, film) iránti fokozott odafordulásához, a magyar modernizmusban betöltött zászlóvivő szerepéhez. Néhány tanulmány az ellentmondásokra hívja fel a figyelmet: hogyan lehetséges, hogy a hazai közösség fokozott asszimilációja a 20. században egyre növekvő mértékű antiszemita érzelmeket gerjesztett, valamint hogy a vészkorszakban éppen a kisebbségben lévő cionista ág volt az, amely a mentési akciók élére állt.
A hangsúly az együttélésen, a párhuzamos történelmi folyamatok egymásra hatásán van, amelynek bemutatására a könyv ritka dokumentum- és képanyagot mozgósít. Mindez azért is különösen lényeges, mert a kötet új lendületet adhat a hazai, nem kifejezetten holokauszt-témájú zsidóság kutatásnak. Az Antall József Alapítvány, – amely a hazai politikai háttérintézmények között egyedülálló módon fontosnak tartotta egy irányzatok nélküli, szélesebb értelemben ismeretterjesztő anyag közreadását – örömmel karolta fel ezt a vállalkozást. A kiadásban és a terjesztésben az alapítvány szakmai partnere a Kossuth Kiadó.
A könyvbemutatóra és az azt követő Együttélés Konferencián való résztvételhez előzetes regisztráció szükséges!
Ha szeretne részt venni a könyvbemutatón és a konferencián kérjük, jelentkezzen a peter.antall@aja.hu e-mail címen.
A biztonsági előírások miatt kérjük, a konferenciára hozza magával a személyazonosságát igazoló okmányát (személyi igazolvány vagy útlevél)
| Időpont: 2009. április 24. péntek, 10:00 óra Helyszín: Duna Palota Pontos cím: Budapest V. ker., Zrínyi u. 5. |
A Konferencia programja ide kattintva tekinthető meg
