Zsinagóga a Papréten
Németh Ványi Klári
A soproni ortodox zsinagóga még mindig emlékezik
A soproni zsidóság négy különböző helyen tarthatott istentiszteletet a városban. Már a középkorban két zsinagóga működött a településen. Évszázadok múlva 1874-ben a Sopronban élő izraeliták, Schármár János tervei alapján építették a Templom utcai neológ zsinagógát, melyet a II. Világháborúban bombatalálat ért, helyét emléktábla hírdeti.1891-ben az ortodox irányzat hívei azzal a feladattal bízták meg Schiller Jánost, hogy a közösség számára, zsinagógát tervezzen.
A soproni Papréten mind a mai napig látható a hajdani ortodox zsinagóga. Bedeszkázott ablakokkal, málladozó falakkal, kifosztva, üresen, ahogyan 1944 márciusában hagyták
Azóta mi történt? Eltelt több, mint hatvan év. Az 1970-es évekből néhányan emlékeznek rá, hogy a Papréten, a romos épületből tóratekercs foszlányokat sodort a szél. Ugyan ki tudta mi az? Akiknek íródott rég nem éltek már és, ha mégis akkor nem itt, hanem valahol másutt. 1944. július 5-én 1855 izraelitát szállítottak el Sopronból Auschwitzba, ahol július 8-án az öregeket, betegeket, és gyermekeket gázkamrákban végezték ki.
Egy 1912-ből származó birtoklapon a papréti épületről a következőt jegyezték fel „Izraelita imaház, udvarral, gazdasági épülettel és fallal a Papréten 12. és 14. szám alatt” 1944-ben, Sopronban több gettót is létesítettek. Közülük az egyik a Papréten volt, közvetlenül a zsinagóga körül. Az1945 és 55 közötti időszakban az ingatlant a Soproni Izraelita Hitközség tulajdonaként emlegetik. 1955-ben 202 zsidó élt a városban, aligha jutott eszükbe a haláltáborok, üldöztetések túlélőinek, hogy éljenek a fent említett tulajdonukkal. A Rákosi érában, pedig nem volt ajánlatos.
1962-ben az épület a Sopron és Vidéke Körzeti Földműves Szövetkezet birtokába került, mint gabonaraktár.1967-ben a Sopron és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet használta szintén raktárként. 1976. december 18-án, az ingatlan kisajátítás jogcímén a Magyar Állam tulajdona lett. 1986-ban a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) kezelési jogot szerzett az épület felett és megyei szervezetüknek, azaz a győri Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pannon Egyesületének adományozta. 1990 és 1998 között Sopron város kezdeményezte, hogy az ingatlan tulajdonába kerüljön, majd 2002ben az épületet ideiglenes műemléki védettség alá helyezte. A győri TIT azonban nem mondott le tulajdonjogáról, sőt megfellebbezte az ideiglenes műemléki védettséget.
„Részünkről teljesen érthető a lépés, hiszen a mi tulajdonunkat képezi a zsinagóga. Az esetleges műemléki védettség korlátozza értékesítését, hasznosítását. Mi nem ragaszkodunk minden áron a zsinagógához, de ingyen nem mondunk le róla. A döntés joga és lehetősége az elnökségünké. Nem tudok arról, hogy konkrét lépések történtek volna eladása érdekében. Arról sem értesültem, hogy a város milyen lehetőségeket lát a visszaszerzésére” – nyilatkozta a Kisalföldnek Káldiné Smidéliusz Judit a Pannon TIT titkára.
„Az ideiglenes védettség azt jelenti, hogy elvben egy év áll rendelkezésre a végleges védelem alá helyezésre. A műemlékké nyilvánítás a miniszter joga – mondta Prekker Emma a Kulturális Örökség Hivatalának munkatársa.”
„ Sopron valóban szeretné magáénak tudni az egykori zsinagógát. Amikor néhány hónapja napvilágot látott, hogy jelenlegi tulajdonosa értékesíteni szeretné, lépéseket tettünk annak érdekében, hogy műemléki védettséget kapjon az épület. Erre azért volt szükség, hogy ne lehessen lebontani. Arról néhány napja értesültem, hogy az ideiglenes védettséget megfellebbezte a Pannon TIT. Csak remélni lehet, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala nem vonja vissza határozatát, ami egy évre szól- véli Kuslits Tibor főépítész”
A Kisalföld 2002. december 5. számában megjelent írás bekeretezett részben arra hívta fel a figyelmet, hogy „ A papréti zsinagóga szomszédságában építkezők nem tisztelik a hely szellemét” A zsinagógához egy másik épület is tartozott, szorosan mellette állt. Ezt az ingatlant értékesítette a győri TIT, a budapesti illetékességű Fazola – Bau Kft -nek. (Budapest Petőfi u.3.) melynek „jóvoltából” egy több lakásos társasház épült szorosan a zsinagóga mellé. Nagy a valószínűsége, hogy az ortodox zsinagóga helyére ennek a folytatását képzelték. A győri TIT Pannon Egyesület készséges közreműködésével. A soproni Épületeskönyv a következő sorokkal méltatja a Fazola – Bau Kft kreativitását. „ A város szégyene az a ház, amely a műemlékké nyilvánított ortodox zsinagóga tőszomszédságában áll.”
2004-ben a papréti zsinagógát műemlékké nyilvánították. A soproni önkormányzat több éves huzavona után megvásárolta a TIT Pannon Egyesülettől. Több kitűnő terv is született az épület felújításával és hasznosításával kapcsolatban. Elsőként kulturális célra szeretnék fordítani a valamikori zsinagógát. Koncert és kiállító teremként funkcionálna. A szakrális jellegét hangsúlyozná egy kis imaterem kialakítása azok számára, akik még tudják, emlékeznek rá, felidézik, hogyan tették ezt szüleik, nagyszüleik.
Köszönet Bánszegi Lajosnak a soproni Önkormányzat gazdasági referensének
Tekintse meg képgalérinákat, fotók: Kutasi Árpi
