Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak
MAZSIHISZ-Magyar Zsidó Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum tisztelettel meghívja Önt és barátait 2009. március 17-én (kedden) 17 órára: P. HOWARD Rejtő Jenő legendás élete című kiállítás megnyitójára és Varsányi Ferenc Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak… című animációs dokumentumfilm első bemutatójára
P.Howard – Rejtő Jenő legendás élete
A MAZSIHISZ–Magyar Zsidó Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiállítása
A Rejtő Jenő (1905-1943) emlékét megidéző tárlat több szempontból is rendhagyó. Először is témáját tekintve, mert aligha akad magyar író, akit kevésbé tudnánk elképzelni a jobbára magasztos és komoly témákra szakosodott múzeumokban. Ezért aztán a több közgyűjtemény összefogásával született projekt szokatlan módon közelíti a Rejtő-jelenséget.
A hagyományos rész korabeli plakátokkal, színlapokkal, fotókkal és kávéházi enteriőrrel idézi meg a ’30-as évek pesti hangulatát, s benne Rejtő Jenőt, a sikeres színpadi és kabarészerzőt, az író alkotótársait, a kor színházi világát. A legendákkal terhes, bizonytalan életrajz állomásait a kevés fennmaradt tárgyi emlékkel dokumentálja, egynémely legendát pedig egyenest cáfol. Így láthatók a nagyközönség előtt jobbára ismeretlen kéziratok, hivatalos okmányok, első kiadások. Külön érdekesség a legtöbb Rejtő-ponyvát megjelentető Nova kiadó megannyi könyvborítója, ill. az 1950-es években Izraelben kiadott magyar, német és ivrit nyelvű Rejtő-füzetkék. Teljes terjedelmében olvasható az írót végső soron halálba küldő „gyilkos cikk”, melynek megjelenése után hamarosan megkapta a munkaszolgálatos behívóparancsot, majd nemsokára Ukrajnába került, ahonnét a legyöngült, beteg író már nem tért vissza.
Az író szellemiségét tiszteletlenül is tiszteletben tartó tárlat számos rendhagyó motívumot vonultat föl, melyek egy része a kriminalisztikában járatosak előtt lehet ismerős (kocsmai „önvédelmi” eszközök, bilincsgirland, filmfüggöny, csontvázbalett stb.). Rejtő-i szellemben fogant a kiállítás látványos – olykor szándékoltan giccsbehajló – része, melyben a ponyvaregényekből ismerős helyszínek (matrózkocsma, dzsungel stb.) és figurák keltik életre az író utánozhatatlan humorú világát. E kiállítás-paródiában a „ponyvakirály” világának fiktív relikviái, áldokumentumai frappáns idézetekkel fűszerezve kalauzolják a látogatót.
Rejtő Jenőt a korszak számtalan kalandregényírója közül nyelvi humora emelte ki, legjobb könyvei valójában ponyva-paródiák, s bizonyságát adják a szerzőt túlélő és túléltető szöveg öntörvényűségének. Nem véletlenül lett a magyar irodalom egyik legolvasottabb írójává, aki legjobb pillanataiban a pesti zsidó humor felülmúlhatatlan mesterének bizonyult. Egyszersmind ez a nyelvi humorba ágyazottság lett részben az író „vizuális veszte”, legalábbis ami könyveinek megfilmesíthetetlenségét illeti (a műfordításokról nem is szólva). A Rejtő-univerzum mindeddig sikeresen ellenállt a filmesek kísérleteinek, az író képi világát leginkább a képregény műfaja tudta megragadni, melynek sikerültebb darabjaiból szintén kapunk ízelítőt.
Ugyanakkor a jónevű animációs rendező, Varsányi Ferenc az utolsó teremben e kiállítás alkalmából készített animációs dokumentumfilmmel tiszteleg az író előtt (egész pontosan egy „animációs dokumentarista legendáriummal”). A Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak… című, lehetetlennek tűnő vállalkozásban 2 rajzfilm-figura (Csülök és Tuskó Hopkins – ők egyébként „romlatlan valójukban” a kiállításban is fölbukkannak) idézi föl 25 percben Rejtő Jenő életét, stílusosan egy füstös csapszékben. Narrációjukat archív filmfelvételek, fotók, plakátok stb. egészítik ki, fölidézendő az író kalandos életének állomásait, ismertebb művei keletkezésének körülményeit. Egynémely életmozzanata valósággal vetekedett könyveinek történéseivel, így nem véletlenül hangzik el a következő mondat: „Rejtő Jenő úgy élt, hogy akár valamelyik regényének hőse is lehetett volna…”
Rejtő Jenő kéziratos hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A tárlat kurátora:
Rusznák Rita (Magyar Zsidó Múzeum), rendezője Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus (Petőfi Irodalmi Múzeum).
A kiállítás helyszíne: Magyar Zsidó Múzeum, 1077 Bp., Dohány u. 2.
Szombat kivételével naponta 10-18 óra között, pénteken 10-15 óra között látogatható.)
A kiállítás megnyitója: 2009. március 17. kedd, 17:00 óra
A Magyar Zsidó Múzeum részéről köszöntőt mond:
Dr. Békési Éva
A kiállítást megnyitja:
Réz András esztéta
A vetítést bevezeti:
Barnóczky Ákos filmrendező
Kiállítást rendezték:
Rusznák Rita Magyar Zsidó Múzeum
Thuróczy Gergely Petőfi Irodalmi Múzeum
