Jó szombatot – Shabat Salom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:06 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:11 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Trumá” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak nekem: ajándékot; minden embertől, akit szíve arra ösztönöz, vegyétek el a nekem szánt ajándékot.” (Mózes II. 25. 2.)
Trumá – Adomány
A pusztai Szentély, a Hajlék a nép szent adományából készült. A szidra felsorolja azon anyagokat, amelyek az építéshez, illetve berendezéshez szükségesek: arany, ezüst és réz, tehát nem korrodáló nemes fémek. Két bíbor (sötétkék fonalak) piros bíbor (festéshez), karmazsin (arab szó: élénkpiros, kékes árnyalattal), bisszus (igen finom fehér vászon), sitimfák (egyesek szerint akácfa, mások szerint citrusfélék).
A Bölcsek hagyománya, Jákob vette Egyiptomban, onnan hozták el Izrael fiai, mert tudták, szükséges lesz az építkezéshez. Kellett még olíva-olaj, és különböző drágakövek a főpap öltözékéhez.
„Készítsetek számomra Szentélyt, hogy közöttük lakozzam.” Nem benne, hanem közöttük. Az Örökkévalót nem lehet falak közé zárni. De erkölcsileg jelentős volt egy szent sátor, ahová a bizonyosság ládáját helyezték, a frigyládát, a kőtáblák otthonát.
A sehinát az isteni jelenlétet szimbolizálta a Hajlék. Látványa a rossz gondolatokat távol tartotta az emberektől. Felette nappal felhőborulat, éjjel lángoszlop honolt. Pontos mérnöki leírások adták tudtul az építkezési berendezés, pl. oltár méreteit. „Megmutatom néked – a Hajlék mintáját” – mondta a Teremtő Mózesnek, tehát a mennyekben Mózes szóbeli utasításokat kapott. (Utalás a szóbeli Tanra.)
Kerubokat készítettek a frigyláda két oldalára. A hagyomány szerint gyermek arcuk volt, a Teremtő emberhez való közelségét jelképezte. A legenda szerint ha egyszer egy évben, Jom Kipurkor a főpap bement a Szentek Szentjébe, megállapíthatta, milyen év várható.
Ha a kerubok egymásra néztek és mosolyogtak, az derűs esztendőt jelzett. Ha egymástól elfordultak, és komorak voltak, zavaros évek következtek.
Azért nevezték a Hajlékot a találkozás sátrának, mert Mózes ott találkozott az Örökkévalóval és ott kapta meg az utasításait. Az asztalon, amelyet arany lemezzel vontak be, sorakoztak a színkenyerek. Kétszer hat kenyér egymásra helyezve. Hetenként cserélték és a kohénok kapták. A hagyomány szerint olyan melegen vették le a kovásztalan kenyeret, ahogy az asztalra helyezték.
Az örök fényt a hétágú menóra szolgáltatta. A midrás szerint Mózes nem tudta elképzelni, hogyan nézzen ki a lámpás, a Teremtő tűzzel levetítette neki. Az oltárt rézzel vonták be (soha le nem égett róla). A füstölgő illatot bocsájtó kicsiny oltárt, amely a Hajlékon belül foglalt helyet, arannyal vonták be. A Hajlék kissé átalakítva, de a jeruzsálemi nagytemplom felállításáig funkcionált.
Deutsch Gábor / OR-ZSE