„Mit üzen a muzsika?”
Németh Ványi Klári
Szalóki Ági, népdaltól a sanzonig
A népdalénekes fogalma sokak számára csupán egy magyar népviseletbe bújtatott, „bögyös – faros” menyecskét takar, aki illeg-billeg és mindenféle tréfás meg nemzeti érzületről énekel, míg a brácsás, a bőgős meg a hegedűs húzza a talpalávalót. Néhányan összekeverik a műfajt, a turistáknak szánt folk-show hangulattal. A népdalénekes azonban sokkal többet és teljesen mást jelent.
Szalóki Ági a kilencvenes évek végén berobbant új népdalénekes generáció egyik képviselője. Számtalan ország színpadán énekelte azokat a dallamokat, melyek a Kárpát-medencében élő színes és sokrétű etnikum érzelmekben gazdag zenéjéből táplálkoznak.
A jazz, a világzene és Karády sanzonjai ugyanúgy helyet kapnak a fiatal énekes repertoárjában, mint a máramarosi jiddis, a székelyföldi vagy szabolcsi cigány, a mezőségi magyar vagy román, a moldvai és gyimesi csángó muzsika.
Évekig énekelt a Besh o Drom zenekarral, az Ökrös együttessel, Szakcsi Lakatos Bélával. 2005 óta saját zenekarával lép fel. 2006-ban és 2007-ben Fonogram, 2006-ban Artisjus előadói díjat, 2007 –ben Kodály Zoltán emlékdíjat kapott és miniszteri dicséretben részesült.
Szalóki Ági budapesti, a nyolcadik kerületben nőtt fel távol a vidéki falvak romantikájától. Pedagógus szülei finom igényessége indította útnak zenei pályáján. Nevelésében nagy szerepet kapott a világ és népzene.
„Kisgyerekként, ahogy ez természetes, elsőként a saját anyanyelvemen megszólaló dalok ragadtak magukkal.” – meséli Ági. Késő kamaszkorában az autentikus népzenét éneklő, játszó öregekkel való személyes találkozás gyakorolt rá nagy hatást. Sebestyén Márta hangja, ízlése is jelentős mértékben hozzájárult fejlődéséhez. Fokozatosan találta meg a népzenében önmagát, a hangját, melyen keresztül tolmácsolja mindazt az üzenetet, ami számára a népdalt jelenti.
„Maivá kell tenni a népzenét.” – vallja Ági – „Nem szabad hagyni, hogy a népzene, a népdal, a hagyományőrzés ciki legyen” – folytatja. Mit ért ciki alatt? ,,Ha valaki úgy gondolja, saját kultúrája különb a másikénál. Vagy büszke rá, de egyáltalán nincs tisztában vele” – mondja az énekesnő, akitől távol áll a nacionalizmus. Nem véletlenül énekelt a Magyar Gárda megalakulása ellen tartott, nagygyűlésen – „Nem tagadhatom meg azt, hogy miből vagyok összegyúrva. Mindazokat az értékeket képviselem, melyeket, különböző nemzetiségű őseim hagytak rám örökségül. A zeném harmóniát, nem gyűlöletet, rasszizmust hordoz. Üzenetem a zenén keresztül, a közös párbeszéd lehetőségét rejti. Egy országban, egy városban, egy utcában, egy házban, egymás mellett békében élni.” – mondja.
Széles látóköre, zenei és néprajzi műveltsége szelídséggel párosul. Több száz fős közönség előtt tart gyerekelőadásokat. A gyerekek önfeledten, táncolva-énekelve élvezik a zenét, s ha kell, elcsendesül a zsivaj. Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes verseit tanulják itt. Szó sincs marconás, kiállásról, drákói szigorról. Ági törékeny, légies. Van valami „tündéri” benne, valami varázslatos, ami egyaránt lebilincsel gyereket, felnőttet. Nem véletlenül szeretne valamikor majd zeneterapeutaként dolgozni. Addig azonban népdalokat énekel és gyűjt. Részt vett Pávai István és Kelemen László „Utolsó óra” elnevezésű népzenegyűjtő programjában is. Számára ez nem csak munka, hanem felüdülés, kikapcsolódás és feltöltődés. Erdélyi, csángóföldi, eldugott falvacskákban észrevétlenül issza magába mindazt az egyszerű életszemléletet és bölcsességet, ami az ott élő emberekből fakad. „Ilyenkor a mindennapjaikba nyerek bepillantást. Együtt sütünk – főzünk, beszélgetünk. Reggelente én is leszaladok a patakhoz megmosni az arcomat – idézi fel ezeket a felejthetetlen élményeket, és míg beszél, elmosolyodik. – „Csillogó-villogó hangversenytermekben adom elő azokat a dalokat, melyek teljesen más közegben hangzottak és hangzanak el. A népdalok színtere nem nagyvárosi koncerttermek, színpad, reflektor. Nekem hitelesen kell énekelnem őket, kötődnöm kell ahhoz a világhoz, melyben életre keltek, melyből születtek.” – meséli.
A fiatal énekesnő „A vágy muzsikál” című lemezén, melynek borítóját Bogdán Csilla grafikus tervezte, Karády sanzonjait szólaltatja meg. Szó sincs itt imitációról, divathóbortról. Szalóki Ági a nőiességet, finomságot, törékenységet és melankóliát ragadta meg a színésznő dalaiban. Nem próbálkozik mély, búgó hanggal saját magát adja. Nem játszik szerepeket. Népdalénekléshez sem öltözik népviseletbe, fiatal magyar divattervezők kollekcióját viseli. Nem tagadja meg kozmopolita voltát. „Szeretem a városi stílust” – mondja nevetve. Tényleg teljesen olyan, mint akármelyik egyetemista, ráadásul két verses kötetet hurcol magával táskájában. Szabó T. Anna és Jónás Tamás könyvét. Érdekesnek tartja párhuzamosan olvasni egy női és egy férfiszerző verseit. Szabó T. Anna Kórház című versét már énekelte is. Minél tovább beszélgetünk, annál világosabbá válik, miért írta egyik méltatója róla, a Youtube-on
„Ági, Te egy csoda vagy. Köszönjük!!!”
| Szalóki Ági Szólólemezei: Téli-nyári laboda, 2004 Hallgató, 2005 Cipity Lőrinc, 2006 A vágy muzsikál, 2008 |
