„Azt tanítják az iskolában, hogy a zsidók majmoktól és disznóktól származnak”
Zalán Eszter / Forrás: Népszabadság
Az izraeli Iszrael Beiteinu óvná Obamát az Iránnal való tárgyalástól
„Nyilvánvaló, hogy itt nem a föld a kérdés” – mondta lapunknak az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Uzi Landau, az izraeli Iszrael Beiteinu egyik vezetője, választási listájuk második embere. A jobboldali párt a február 10-i választásokon tizenöt mandátum szerzett és „királycsinálóvá” lépett elő a fej-fej mellett végzett centrista Kadima és jobboldali Likud között. Most úgy tűnik, a Benjamin Netanjahu vezette Likud az Iszrael Beiteinu segítségével fog kormánykoalíciót alakítani.
A mi megközelítésünk nem a földet békéért elvet követi. Ez volt az elmúlt 15 év izraeli kormányainak politikája. Szerintünk azonban történelem azt mutatja, hogy hiába adtunk vissza minden földdarabot Libanonban és Gázában, továbbra is hullanak a Katyusa-, és Kasszam-rakéták Izraelre” – mondja Landau a jeruzsálemi King David szálloda halljában, mikor az Izraelben komoly vitákat és félelmeket kiváltott Iszrael Beiteinu politikájáról kérdezem.
Landau úgy fogalmaz, nem ellenzik a tárgyalásokat, de jelenleg a körülmények nem alkalmasak. „Nincs partnerünk. Mahmud Abbasz palesztin elnök sem fogadja el Izrael államot, mint zsidó entitást, és itt a zsidó jelleget hangsúlyozom. Nincs értelme partnerről beszélni, amikor a következő generációnak azt tanítják az iskolában, hogy a zsidók majmoktól és disznóktól származnak” – véli a politikus. „Ha a közeljövőben, Isten ments megszületik egy palesztin állam, az Iránnak egy újabb hatalmas siker lenne” – mondja. Landau úgy véli, a palesztin állam most csak újabb terrorista bázis lehet, és ismét Libanont és Gázát említi példaként.
A moldovai születésű Avigdor Lieberman, a párt vezetője hamar az izraeli politika új sztárja lett. A mosolytalan, sokak szerint az orosz ajkú izraeliek hatalom iránti tiszteletére apelláló politikus és pártja azzal kampányolt a választásokon, hogy az izraeli állampolgársághoz kötelezővé tennék az államhoz fűződő hűségesküt, ezzel célba véve a lakosság 20 százalékát kitevő izraeli arabokat.
Diskin politikai elemző lapunknak nyilatkozva úgy értékelte, ez ügyes taktika volt a Beiteinu részéről, amely kihasználta az emberek frusztrációját. Az izraeli sajtó az Iszrael Beiteinut rasszistának titulálta. „A szélsőbaloldal és a média szereti gyorsan osztogatni ezt a jelzőt” – legyint a vádra Landau, majd emlékeztet, az izraeli arabok vezetői a gázai háború alatt tüntetésre szólította fel a lakosságot, korábban pedig a Hezbollah vezetőivel teázgattak. „Nyolc éve a naharijai vonatállomáson robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő, de a családja a mai napig kapja a nyugdíjat az izraeli társadalombiztosítástól. Mint minden társadalomban, itt is meg kell különböztetni azokat, akik hűségesek az államhoz azoktól, akik az állam ellenségeivel azonosulnak, azaz terror ellen harcolókat a terroristáktól” – és példaként a baszk Batasuna párt betiltását említi.
„Szeretnénk, ha társadalmi vita alakulni ki erről. Értelmetlen és helytelen megengedni, hogy bizonyos emberek élvezzék a demokráciánk nyújtotta előnyöket, miközben nyíltan kollaborálnak az ellenségeinkkel. Nem tudok egyetlen olyan másik parlamentről a világon, amelyben a képviselők nyilvánosan az ellenség támogatására szólítanak fel, és ugyanakkor élvezik a mentelmi jogot. Vannak emberek, akik szerint mi zsidók és arabok között akarunk különbséget tenni, pedig csak olyanok között akarunk tisztán látni, akik elítélik és akik támogatják a terrorizmust, csak ez a mérce” – magyarázza Landau.
Az Iszrael Beiteinu másik vitatott álláspontja az izraeli-palesztin megegyezést szerintük kiegészítő „lakosságcsere”. „Zsidók élnek ciszjordániában, és arabok Izraelben, akik a palesztin állam részei akarnak lenni. Mi egyszerűen azt mondjuk, hogy máshogy kéne megrajzolni a határokat. Nem kell senkinek sem elköltöznie, csak állampolgárságot vált. Az, hogy kivitelezhető, más kérdés” – kerüli el a részleteket az Iszrael Beiteinu politikusa, aki a Palesztin Felszabadítási szervezetet is terrorszervezetnek tartja.
Landau keményen fogalmaz a washingtoni Obama-adminisztráció esetleges Irán felé történő nyitásával kapcsolatban is. „Úgy tűnhet, miután évekig harcolt a terrorizmus ellen, végül is megadja magát, és úgy dönt, hogy elengedi egy barát, egy szövetséges, Izrael kezét. Nagyon veszélyes ez az üzenet – ha valóban így dönt majd az Obama-adminisztráció” – figyelmeztet Landau. Szerinte mindez nagyon rosszat tenne az amerikaiak szavahihetőségének a térségben.
Mit kezdjen az USA az Izrael-ellenes kórussal?
„Az lesz a tanulság belőle, hogy a terrorizmus célhoz vezet” – mondja a politikus. Landau egyébként korábban a Likudot képviselte a Kneszetben. Azt mondja, azért ült át a Beiteinuhoz, mert „kemény időkben az alapvető elveket tisztán és világosan kell megfogalmazni”, és úgy érezte a Likud nem fogalmaz világosan. Sok jobboldali érzett hasonlóan: Diskin szerint a jobboldali szekuláris szavazóknak jó alternatívát nyújtott a párt. „Az izraeliek kiábrándultak az eddigi vezetésből. Az eddigi megközelítés a terrorizmus megerősödését hozta, és máris látjuk, hogy az európaiak és Barack Obama amerikai elnök tanácsadói máris az ellenséggel való tárgyalásról beszélnek, ahelyett, hogy a sarkukat mélyen a földbe mélyesztenék, és kitartanának” – figyelmeztet Landau.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy Barack Obamának mielőbb világossá kéne tennie, milyen politikát kíván követni az izraeli-palesztin kérdésben. Mind az Izraelben folytatódó koalíciós tárgyalásoknak, mind a palesztin területeken szerdán kezdődő Hamasz-Fatah békítő tárgyalásoknak fontos keretet adna, ha a szereplők tudnák, mit vár el tőlük az Egyesült Államok. Amíg nem tudni, mi a szándéka Washingtonnak, szélsőséges javaslatok kerülnek terítékre.
| Livni és Netanjahu vegetariánus vacsorája
Hétfő este négyszemközt tárgyalt Cipi Livni, a választásokon 27 mandátumot szervezett Kadima párt vezetője, és Benjamin Netanjahu, a 28 képviselővel rendelkező Likud párt irányítója a koalícióról. A vacsora Livni kérésére vegetáriánus volt, s a testőrök sem tartózkodtak a szobában – körülbelül ennyit tudott meg az izraeli sajtó a megbeszélésről, melynek annyi az eredménye, hogy újra tárgyalnak. A múlt héten Simon Peresz izraeli államfő Netanjahut kérte fel kormányalakításra, aki nagykoalíciót szeretne, de Livni egyelőre nem kíván csatlakozni a jobboldali formációhoz. „Livni félreértette a választások eredményét, azt gondolja, neki kéne kormányfőnek lennie, nagyon csalódott” – mondta lapunknak Abraham Diskin politikai elemző, a Héber Egyetem oktatója, aki szerint a Kadimából páran igenis szeretnének belépni a koalícióba. „Ugyanakkor a jobboldali és baloldali pártok között most kisebb a különbség, mint korábban” – mondja az elemző, aki szerint ez a béketárgyalások sikertelenségének köszönhető. |