Rasszizmus elleni törvényt javasol a Magyar Zsidó Kongresszus
MTI / Mazsihisz
A szervezet szorgalmazta: a képviselők, politikai megosztottságukat félretéve, hozzák meg a gyűlöletkeltés elleni törvényt, és ha szükséges, az Alkotmányt is módosítsák, hogy „a gyűlölködők ne érezzék háborítatlan otthonuknak ezt a hazát”.
Hozzátették: Magyarországon ezzel kapcsolatban nem csak jogszabályok nincsenek, de a bíróságok sem ismerik fel az ilyen cselekmények valós társadalmi veszélyességét.
A dokumentumban a tavaly novemberben alakult szervezet arra kéri a polgármestereket és az iskolaigazgatókat, hogy ők is álljanak ki a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen.
Az állásfoglalásban negyvenhét magyarországi zsidó szervezet küldöttei abban is egyet értettek, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon egyre növekszik a nyílt gyűlölködést szítók száma, ami „a társadalmi béke végleges megromlásával fenyeget”. Különösen nagy veszélyként említették, hogy egyes szélsőséges csoportok megkísérlik az ifjúságot a kisebbségek ellen fordítani, vezetőik pedig sokszor magasan kvalifikált személyek, akik „tudatosan gerjesztik az intoleranciát”.
Megállapították, hogy a modern technika vívmányait felhasználva szélsőséges csoportok egyre szélesebb körben, és egyre nyíltabban terjesztik Magyarországon a fajgyűlölő nézeteket. Ezenkívül vitatják a zsidók egyéni és a zsidóság kollektív jogait, ideértve az önrendelkezés jogát is.
Kitértek arra, hogy a „civilizált országok kormányai, parlamentjei megkezdték a szisztematikus harcot az egész világon erősödő rasszizmussal, antiszemitizmussal szemben”, törvényekkel, oktatással, és társadalmi lépésekkel.
A kommüniké emlékeztetett: a holokauszt idején a magyar állam „társtettesként vett részt a hatszázezer zsidó meggyilkolásában”. Az egyre durvább és radikálisabb antiszemita közbeszéd vezetett akkor oda, hogy az akkori Országgyűlés – a lakosság többségének támogatásával – elfogadta a zsidóságot kirekesztő törvényeket, majd az ország lakosságának túlnyomó többsége közönyösen figyelte a vidéki zsidóság deportálását, a fővárosi zsidóság gettóba zárását, legyilkolását.
A kormány már négyszer próbálkozott meg a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálásával. 2003-ban és 2008 februárjában a büntető törvénykönyv, 2008 októberében pedig a polgári törvénykönyv módosításával próbálkozott a kormány, de azokat az Alkotmánybíróság mindhárom kísérletet alkotmányellenesnek minősítette. Az Országgyűlés november 10-én ismét elfogadott egy gyűlöletbeszéd elleni jogszabályt, Sólyom László köztársasági elnök azonban november végén az Alkotmánybírósághoz fordult miatta.
Izraelnek joga van az önvédelemhez
Izraelnek joga van az önvédelemhez – hangsúlyozta vasárnap elfogadott állásfoglalásában a Magyar Zsidó Kongresszus.
Budapesti ülésén a szervezet arra hívta fel a figyelmet: a Föld minden népét megilleti, hogy békében és biztonságban éljen. „Nincs olyan állam, olyan kormány a világon, amely tétlenül tűrné területének folyamatos támadását, lakosainak folyamatos veszélyeztetését, és ne tenne meg mindent védelmükre” – olvasható abban a dokumentumban, amelyet a tanácskozáson fogadtak el.
Mint rámutattak, hisznek abban, hogy a Szentföldön csak akkor jöhet létre a tartós béke, ha a palesztin lakosság, és megválasztott képviselőik elfogadják Izrael létét, és felhagynak a terrorizmussal, a zsidó állam megsemmisítését célzó törekvéseikkel.
A Gázai övezet ellen tavaly decemberben indított, 23 napig tartó izraeli hadműveletekkel összefüggésben emlékeztettek a Hamász folyamatos rakétatámadásaira a zsidó állam ellen. Hangsúlyozták, hogy Izrael vezetői a katonai akciót a lehető leghamarabb befejezték; azóta többször felajánlották a tartós tűzszünet lehetőségét a Hamásznak, amely ezt nemcsak visszautasította, hanem azóta is folyamatos rakétatámadásokkal veszélyezteti az izraeli lakosságot – tették hozzá.
A Magyar Zsidó Kongresszus állásfoglalása Izrael önvédelmi jogáról
A magyar zsidóság nevében ismételten kinyilvánítjuk, hogy Izraelnek joga van az ENSZ Alapokmányával összhangban az önvédelemhez. A Föld minden népét egyformán megilletik a kollektív jogok, így az önrendelkezés joga, és az is, hogy békében és biztonságban éljen.
Nincs olyan állam, olyan kormány a világon, amely tétlenül tűrné területének folyamatos támadását, lakosainak folyamatos veszélyeztetését, és ne tenne meg mindent védelmükre.
2007-ben a Hamasz terrorszervezet fegyveres erőszakkal megdöntötte a demokratikusan megválasztott Palesztin hatóságot, és a Gázai övezetben, egy terrorista mini-államot hozott létre.
Ez a terrorista csoport folyamatosan rakétákkal támadta a zsidó állam déli részét, majd egymillió békés ember életét és biztonságát veszélyeztette. Célpontjai mindig lakott területek, óvodák, iskolák, kórházak voltak, céljuk pedig kizárólag az, hogy minél több izraelit öljenek meg – korra, nemre, vallásra, pártállásra való tekintet nélkül –, félelmet, rettegést keltsenek a polgári lakosság körében.
Minden embert megillet az önvédelem joga, és ugyanez megilleti a nemzetközi jog szerint az államokat is, de míg minden egyes ember saját maga döntheti el él-e ezzel, addig egy állam vezetőinek kötelessége polgáraik érdekében az önvédelem gyakorlása.
A Gázában hatalmon lévő terrorista csoportok túszként tartanak több mint egymillió civil lakost, katonai bázisaikat lakóházakba, iskolákba, mecsetekbe telepítették, és büszkén hangoztatják, hogy semmilyen árat sem sajnálnak azért, hogy elpusztítsák a zsidó államot, annak több mint hatmillió lakosát elűzzék, meggyilkolják. A gázai lakosság szörnyű sorsáért, a halottakért, a sebesültekért a fellelőség kizárólag az agresszív cselekményeket folytató terroristákat terheli.
Izrael vezetői az állampolgáraik iránt fennálló védelmi kötelezettségüknek eleget téve döntöttek a katonai akció megindítása mellett, és azt a lehető leghamarabb befejezték.
Azóta többször felajánlották a tartós tűzszünet lehetőségét a terroristáknak, akik ezt nemcsak visszautasították, hanem azóta is folyamatos rakétatámadásokkal veszélyeztetik a békés lakosságot.
Hiszünk abban, hogy a Szentföldön csak akkor jöhet létre a tartós béke, ha a palesztin lakosság, és az általuk megválasztott képviselők elfogadják Izrael létét, és felhagynak a terrorizmussal, a zsidó állam megsemmisítését célzó törekvéseikkel.
A Magyar Zsidó Kongresszus állásfoglalása az egyre veszélyesebb magyarországi rasszizmusról
A magyar zsidóság nevében kinyilvánítjuk, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus minden formáját. Az elmúlt időszakban Magyarországon egyre növekszik azok száma, akik a társadalom egyes csoportjai között nyílt gyűlölködést szítanak.
A vallási, etnikai csoportok közötti feszültségek élezése a társadalmi béke végleges megromlásával fenyeget. A rendszerváltás óta eltelt majd két évtizedben egyes szélsőséges csoportok megkísérlik a magyar társadalmat ismételten több részre szakítani, és elsősorban az ifjúságot a kisebbségek ellen fordítani.
Ezen szélsőséges csoportok vezetői sokszor magasan kvalifikált személyek, akik tudatosan gerjesztik az intoleranciát, és a megrontott közéleti légkört saját politikai céljaik érdekében kívánják felhasználni.
A rasszizmus, az idegengyűlölet, annak legkártékonyabb formája az antiszemitizmus, a múlt század közepén az ország lakosságának jelentős részét fosztotta meg előbb legalapvetőbb emberi jogaitól, majd odavezetett, hogy a magyar állam társtettesként vett részt több mint félmillió állampolgára meggyilkolásában.
A véleményformálók abban az időben is úgy gondolták, hogy a zsidóellenesség terjesztése, a zsidók elleni szóbeli- és testi sértések megalapozzák népszerűségüket a társadalom egyes csoportjaiban, elsősorban a tanuló ifjúság körében. Az egyre durvább, egyre radikálisabb antiszemita közbeszéd vezetett oda, hogy az akkori Országgyűlés – a lakosság többségének támogatásával – elfogadta a zsidóságot kirekesztő törvényeket, majd az ország lakosságának túlnyomó többsége közönyösen figyelte a vidéki zsidóság deportálását, a fővárosi zsidóság gettóba zárását, szisztematikus legyilkolását.
Az elmúlt majd két évtizedben egyre szélesebb körben, és egyre nyíltabban terjesztik Magyarországon a fajgyűlölő nézeteket, a Holokauszt tagadását felhasználva a modern technika vívmányait is, a „régi” antiszemitizmus jelszavait ismételve vitatják a zsidóknak, mint egyéneknek az emberi jogait, de most már az „új” antiszemitizmus ideológiáját is visszhangozva, az Izrael ellenesség keretében tagadják a zsidóság kollektív jogait, ideértve az önrendelkezés jogát is.
Az egész világon erősödő rasszizmussal, antiszemitizmussal szemben a civilizált országok kormányai, parlamentjei megkezdték a szisztematikus harcot, törvényekkel, oktatással, és társadalmi lépésekkel igyekeznek gátat vetni a gyűlölet által szított cselekményeknek, bűncselekményeknek. Magyarországon – dacára a történelmi előzményeknek, és az egyre súlyosabb helyzetnek – a törvényhozás – elsősorban a politikai ellentétek miatt – még nem hozott olyan jogszabályokat, amely alapján a hatóságok el tudnának járni a társadalmi békét fenyegető személyekkel szemben, a bíróságok pedig nem ismerik fel az ilyen cselekmények valós társadalomra veszélyességét.
A Magyar Zsidó Kongresszus felhív mindenkit, minden Magyar település polgármesterét tovább minden Magyar pedagógust, akik felelősek az ifjúság neveléséért, akinek fontos a társadalmi béke, hogy tegyen meg mindent a rasszizmus, az antiszemitizmus, az intolerancia előretörésével szemben, felkéri a Magyar Köztársaság parlamenti képviselőit, és Kormányát, hogy félretéve a politikai megosztottságukat hozzanak törvényeket – akár az Alkotmány módosításával egyidejűleg – azért, hogy a gyűlölködők ne érezzék háborítatlan otthonuknak ezt a hazát.
