Jó szombatot – Shabat Salom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 16:55 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:01 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Mispátim” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy mondat a Hetiszakaszból:
„Az idegent el ne nyomd és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában.” (Mózes II. 22. 20.)
Mispátim – Törvények
Az elmúlt héten a tíz ige hangzott el. Mindezt alkotmánynak tekinthetjük. Ennek gyakorlati megvalósításáról közöl példákat a szidra.
A Tóra szociális érzékenységére jellemző, hogy nem a vallási kérdések kerülnek elsőnek szóba, hanem „házadban ha szolga él”. Tehát a társadalom kiszolgáltatottjainak jogait kell ismertetni mindenekelőtt. Rabszolga vagy elszegényedett emberből, vagy tolvajból lehetett, akinek jóvátétel fejében kellett szolgálnia hat éven keresztül az eladásától számítva. Ha jóbél (ötven év) esik közbe, akkor előbb szabadulhatott. (A jóbél szóból származik a jubileum.)
Mi mindnyájan csak a Teremtő szolgái lehetünk, ha a kényszer időn túl is szolga akart maradni, akinek már nem kellett volna, mert meg volt elégedve gazdájával, ragaszkodott családjához, annak procedúrán kellett keresztül mennie.
Sokan állítják, hogy eme szabályok Hamurabi kódexének egy változata. Hamurabi király Ábrahám kortársa volt ante 1945-től 1902-ig uralkodott. Törvénykezése jelentős előrelépés a jog történetben, a nagy különbség azonban éppen a szociális kérdésekben vannak. És olyan képtelenségek is vannak, ami Mózesnél elképzelhetetlen, hogy akinek lányát-fiát megölik, annak a bűnösnek gyermekeit kell halállal büntetni.
A Mispátim szidrájába a rabszolga nem áru, nem mozgó robotgép. Ha kiütötték a fogát vagy más hasonló sérülés érte, fel kell szabadítani. Az Ötödik könyv még hozzáteszi: ha a rabszolgatartó kegyetlen, nem szabad neki kiszolgáltatni a tőle elszökött szolgát. Törvényei között nem szerepel a fizetésképtelen tolvaj életvesztése, mint Hamurabi kódexében.
Ezen szakaszban ötvenhárom parancsolat szerepel. Nincs terünk, hogy mindet átvegyük, ezért a szociális kérdésekre fektetjük a hangsúlyt.
Aktuális probléma.
Ha úgy ütötte meg valaki a rabszolgáját, hogy meghalt, őt is halálra kell ítélni. Ha beteggé tették, gyógyítani köteles gazdája.
Idegent nem szabad gyötörni, mert „idegenek voltatok Egyiptom országában”. Özvegyet, árvát nem szabad sanyargatni.
A szegénynek nem szabad kamatra kölcsönt adni.
Zálogba nem szabad ruhát, takarót elfogadni, illetve ha mégis, estére vissza kell adni, hogy takarózhasson.
A jogban azonban csak az igazságot szabad követni.
Senkivel szemben, még a szegénnyel szemben sem szabad kedvezni. Mert ha egyszer letérnek az igazság útjáról, annak beláthatatlan a következménye.
Az ellenség szamarát sem szabad magára hagyni. Ha leroskad terhe alatt, segíteni kell.
A hetedik, a smita évében a termést szabadon szedheti az egész közösség, tehát a szegény is.
A szombat pihenése a házanépre, így a szolgákra is vonatkoztatható.
A kóserságról is esik szó: a szétmarcangolt állatot nem szabad enni, ebből származik a tréfli szó. „Ne főzd a gödölyét az anyja tejében”. Ez a passzus a húsos és a tejes ételek szétválasztását jelenti. Három szó szerepel a Tórában, mert nem szabad megfőzni, fogyasztani, hasznosítani.
Hetven vén „előkelőség” kísérte Mózest a Szináj hegyére. A legfelsőbb bíróságnak, a szánhedrinnek is annyi tagja volt. Jelen volt még a Szinájnál Áron, és két fia, Nádáv és Ávihu. Mózes Áronra és Hurra bízta a népet. Felment a hegyre, ott maradt negyven nap és negyven éjen át.
Deutsch Gábor / OR-ZSE
