Enciklopédia az észak-erdélyi holokausztról
Forrás: Múlt-kor
Az észak-erdélyi zsidóság 1938 és 1948 közötti történelmére összpontosító, magyar nyelvű enciklopédia jelent meg a napokban Kolozsváron.
Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája címmel a budapesti Park Könyvkiadó és a kolozsvári Koinónia kiadó közös gondozásában jelent meg a napokban a közel hatszáz oldalas munka. Nyolc romániai, egyesült államokbeli, izraeli és magyarországi történész és holokauszt-kutató munkáját Randolph L. Braham, a New York-i City University érdemes professzora, a holokauszt-kutatás világhírű tudósa a kötet főszerkesztőjeként hangolta össze, a szerkesztési munkát pedig vele együtt Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró végezte.
A mai Erdély területén, amely a történelmi tartományon kívül a Partiumot és a Bánságot is magában foglalja, a népszámlálások szerint 1910-ben mintegy 183 ezer, 1930-ban pedig 192 ezer izraelita vallású személy élt – mondta Tibori Szabó Zoltán. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés Erdély mintegy 43 ezer négyzetkilométeres északnyugati részét az ott élő 2,4 millió lakossal együtt Magyarországhoz visszacsatolta.
A magyar fennhatóság alá került észak-erdélyi területen az 1941-ben rendezett népszámlálás mintegy 151 ezer izraelita vallású lakost talált. Az 1944 májusában gettóba zárt észak-erdélyi zsidóságot Auschwitzba deportálták, a borzalmakat mintegy 15-20 ezren élték túl. 2002-ben Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban összesen kevesebb mint kétezer zsidó élt – mondta Tibori, aki egyébként az erdélyi és a magyarországi holokauszttal kapcsolatos több munkának is a szerzője.
A kötetet az észak-erdélyi zsidóság történetét átfogó tanulmány vezeti be Braham professzor tollából, majd a korabeli vármegyék fejezetei következnek, ezeken belül abc-sorrendben valamennyi olyan település története megtalálható, ahol zsidó közösségek éltek a vészkorszak előtt. A kötet végén Erdélyi zsidó sors a holokauszt után címmel Tibori Szabó Zoltán foglalta össze az erdélyi zsidóság második világháború utáni történetét.
Mindegyik fejezetet, illetve szócikket kimerítő bibliográfia kísér, a kötetben való eligazodást szószedet, személy- és földrajzi névmutató, illetve bibliográfia segíti. A könnyebb megértést térképek, táblázatok és korabeli fotók szolgálják. Tibori elmondta: 2007-ben Budapesten a szintén Braham professzor irányításával megjelent háromkötetes munka (A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája) erdélyi vonatkozásait gyűjtötték egybe és egészítették ki a Kolozsváron most megjelent kötetben. A két enciklopédia elkészítéséhez csaknem harminc szerző évtizednél is hosszabb munkájára volt szükség – mondta Tibori, aki a háromkötetes korábbi, budapesti kiadványt is együtt szerkesztette Braham professzorral.
„A most megjelent kötet erdélyi magyar oktatási intézmények segédeszköze lehet. Az a cél vezérelt, hogy alapvető kézikönyvvel szolgáljunk tanároknak, diákoknak és mindazoknak, akik az észak-erdélyi zsidóság katasztrófáját közelebbről is megismerni szeretnék. A munka egyben emlékművet kíván állítani azoknak a kisebb-nagyobb erdélyi zsidó közösségeknek, amelyeket a náci korszak idején megsemmisítettek, és amelyeknek jelentős része magyar anyanyelvű és kultúrájú volt” – mondta el Tibori.
