Antiszemita előítéletektől terhes Európa
Szőcs Láaszló / Forrás: Népszabadság
A megkérdezett magyarok kétharmada szerint a zsidók túl nagy hatalommal bírnak az üzleti világban. Több mint felük úgy véli: a kelleténél többet beszélnek a holokausztról. A hét vizsgált európai ország közül csak Nagy-Britanniában látják a kutatók az antiszemitizmus visszaszorulását 2007-hez képest.
Tízmilliók hisznek a klasszikus zsidóellenes előítéletekben a hét vizsgált európai országban – ez derül ki a New York-i székhelyű Rágalmazásellenes Liga (ADL) friss felméréséből, amelyet a TNS közvéleménykutató kérdezett le, országonként ötszáz-ötszáz telefoninterjúval az elmúlt két hónapban. Az Ausztriára, Franciaországra, Lengyelországra, Magyarországra, Nagy-Britanniára, Németországra és Spanyolországra kiterjedő vizsgálatban a zsidók a válaszadók csaknem fele szerint hűebbek Izraelhez, mint a saját országukhoz. A feltett kérdések közül ez világítja meg a legjobban, hogy az előítéletek elfogadása nincs egyenes arányban a zsidó közösség nagyságával az adott országban. A spanyolok 64, a lengyelek 63, a németek 53, az osztrákok 47 százaléka adta rá a „valószínűleg igaz” választ. Az ország méretéhez képest jelentősebb zsidó közösséggel rendelkező magyaroknál „csak” 40, a franciáknál 38, a briteknél 37 százalék ez az arány.
Tízből négy európai véli úgy, hogy a zsidók túl nagy befolyással bírnak az üzleti világban, illetve a nemzetközi pénzpiacokon. Az előbbi arány éppen hazánkban a legnagyobb (67 %), az utóbbi pedig (59 %) a spanyolok után a második legmagasabb.
Az európaiak csaknem fele, köztük – legkiemelkedőbben – a magyarok 56 százaléka „valószínűleg igaz”-ra tette az állítást, miszerint a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról. A hazánkban megkérdezettek egyharmada szerint a zsidók felelősek Krisztus haláláért; az ősrégi, antijudaista tétellel a hívő Lengyelországban értenek egyet a legtöbben (48 %), míg a jórészt szekularizált Franciaországban a legkevesebben (11 %).
A válaszadók csaknem egynegyede (a magyarok 15 százaléka) állította, hogy a zsidókról kialakított véleményét Izrael lépései befolyásolják. De az erre a kérdésre igennel felelők átlag 58 százaléka, köztük a spanyolok csaknem négyötöde (!) szerint Izrael tettei miatt (még) rosszabb a véleménye a zsidóságról. Ezt tízből hat magyar is így gondolta.
Hazánkban vélik a lengyelek mellett a legtöbben úgy (48 %), hogy a zsidókat érő erőszak az adott országban a zsidókkal, nem pedig Izraellel szembeni érzéseknek tudható be. A magyarok csekély többsége, 51 százaléka állítja csak, hogy kormánya eleget tesz az országban élő zsidók biztonságáért – ez a briteket nem számítva a legalacsonyabb mutató. A magyarok és a lengyelek több mint negyede szerint a kormány nem tesz eleget.
A lengyelek és a spanyolok (48-48 %) mellett hazánkban a legmagasabb (47 %) azok aránya, akik a „valószínűleg igaz” választ adták az előítéleteket tesztelő első négy alapállítás közül legalább háromra. A magyarok 18 százaléka mind a négyre így felelt.
Kivétel nélkül minden vizsgált országban hajlamosabbak az előítéletekre a legalább 65 évesek, azok, akik nem tanultak tovább 17 éves koruk után, illetve az alacsonyabb jövedelműek. A kutatók tendenciájában is vizsgálják az előítéleteket. A 2007-es adatokkal összevetve a Rágalmazásellenes Liga a hét ország közül csak Nagy-Britanniában érzékel kimutatható javulást; ott mind a négy alapállítással 6-13 százalékponttal kevesebben értettek most egyet, mint két évvel ezelőtt.
Hazánkban három állításnál is csökkent az előítéletesek száma – igaz, kettőben a statisztikai hibahatáron belül -, viszont ezúttal hét százalékponttal többen értettek egyet azzal: a zsidók túl nagy hatalommal bírnak az üzleti világban. – A felmérés megerősíti, hogy számos európai gondolkodásában él mélyen tovább az antiszemitizmus. Aggasztó, hogy nem látszik elmozdulás az antiszemita nézetekben, a zsidók hűtlenségével, uralmával, Jézus haláláért viselt felelősségükkel kapcsolatos vádakban. A globális pénzügyi válság nyomán különös aggodalomra ad okot az erős hit, miszerint a zsidók túlzott befolyással rendelkeznek az üzleti életben és a pénzügyekben – nyilatkozta Abraham H. Foxman, az ADL országos igazgatója.
