Gyermekek emlékei a holokausztról
Forrás: Múlt-kor
„Összezsúfoltak bennünket a vagonokba. Annyira összeszorultunk, hogy már állni sem volt hely. Sokan elájultak. Abban a vagonban is, ahol én voltam, két nő meghalt az út során” – többek között ezt a gyermeki visszaemlékezést is felolvassák a diákok január 27-én, kedden 17 órától a hódmezővásárhelyi Zsinagógában a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ által szervezett holokauszt-megemlékezésen.
1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. Minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt; Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. 1945. január 27-én, a haláltábor felszabadításakor mindössze 7500 túlélőt találtak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete január 27-ét a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapjának nyilvánította.
A hódmezővásárhelyi holokauszt-megemlékezésen a Németh László Gimnázium és Általános Iskola diákjai olvasnak fel részleteket az auschwitzi haláltábort megjárt gyermekek visszaemlékezéseiből. Az idézeteket olyan korú gyerekektől hallhatják a résztvevők, amilyen idős volt a visszaemlékező gondolatokat megfogalmazó holokauszt-túlélő. Egy 7 éves kisgyerek így beszélt a megtapasztalt borzalmakról: „Hatalmas barna patkányokat láttam szétszaladni mindenünnen; úgy futottak el mellettünk, mint a csirkék. Először borzaszóan meg voltam ijedve, de aztán hozzászoktam. Jobb patkányokkal lakni, mint a németekkel – a patkányok nem tudják megkülönböztetni, ki a zsidó, és ki nem. De a németek tudják, hogyan kell a zsidókat mind egy szálig meggyilkolni.” 15 éves volt az a diák, aki elmondta a következő történetet: „Fiatal, ép testű embereket is válogattak, rábökve: ‘Du!’ Benne voltam a csoportban. Fél óra múlva a transzport többsége a gázkamrába került, bennünket pedig otthagytak, hogy dolgozni küldjenek.”
A szervezők szerint drámai hatású lesz, amint a visszaemlékezőkkel egykorú gyerekek olvassák majd fel a szörnyű sorokat; s a résztvevők szembesülhetnek azzal, hogy a vészkorszakban a kisiskoláskorú emberpalántáknak is micsoda borzasztó időket kellett átélniük. A megemlékezés végén gyertyát gyújtanak az elpusztított milliók emlékére.
