Az arab vezetők csöndben Tel-Avivnak drukkolnak
Forrás: Népszabadság
Az arab államok meglehetős nyugalommal és csendben fogadták Izrael gázai offenzíváját. Erre jó okuk van.
Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának, és különösen Jordániának (ahol a lakosság jó része palesztin származásúnak vallja magát) a Hamasz olyan erőt képvisel, amely drámaian felkavarhatja az ő társadalmi berendezkedésüket. Egy iszlamista, és egyre inkább Irán befolyása alá tartozó veszélyes erőt. Ugyanakkor ez a hallgatás ismét rávilágít az autoriter vezetők és a nép közötti disszonanciára.
Egyiptomban a Hamasz „őse”, az iszlamista Muzulmán Testvériség kordában tartása elsődleges állambiztonsági cél. Mióta tavaly nyáron a Hamasz erőszakkal elűzte a Fatah palesztin szervezethez tartozókat az övezetből, az egyiptomi vezetés komoly belső kampányt folytat a Hamasz lejáratására. A dolog működik: a 15 milliós Kairóban csak pár ezren tüntettek az izraeli hadművelet ellen. Igaz, ezek az arab rezsimek jól értenek a politikai ellenfelek elhallgattatásához.
Szaúd-Arábia Irán befolyásától tartva sem támogatja az egyébként szintén konzervatív vallásfelfogású palesztin szervezetet. Szeptember 11-e óta egyrészt maguk is hatékonyabban lépnek fel saját, vallási szélsőséges ellenzékükkel szemben, másrészt kevésbé szeretnének feltűnni terrorszervezetek támogatójaként – írja a Stratfor elemző intézet.
Kellemetlen adalék az arab vezetőknek, hogy mivel a Hamasszal szemben nem léphetnek fel nyilvánosan, így a radikális szervezet (és egyben Irán térnyerésének) megfékezését inkább Izraeltől várják.
Érdekes példa Ciszjordánia is. A palesztin hatóság, azaz a Mahmud Abbasz elnök vezette Fatah által felügyelt terület is viszonylag csöndesen szemléli a lassan két hete tartó hadműveletet. Ciszjordániában egy alig 150 fős tüntetést a palesztin hatóság rendőrei (!) oszlattak fel. A Fatah-szimpatizánsoknak persze nem fáj a szívük a Hamasz felszámolásáért. De az apátia rávilágít a két palesztin terület közötti társadalmi és kulturális szakadékra. Míg például ramallahi bárokban együtt ihat alkoholt a hajzuhatagát bátran vállaló nő és idegen férfi, addig Gázában nincs alkohol, s a nők is elfedik magukat. Ha csak nincs családi kötelék, a két terület lakói nem látogatják meg egymást, nem tudnak egymásról sokat.
Azonban a gázai offenzíva épphogy meggyengítheti a ciszjordániai politikai vezetést. Mahmud Abbasz elnöki mandátuma ugyanis tegnap lejárt. Ám marad a posztján, az ő értelmezésük szerint ugyanis még egy évig nem kell választásokat tartani. Ahogy Szalám Fajjád miniszterelnök magyarázta csütörtökön: a palesztin alaptörvény szerint az elnök és a parlamenti választást együtt kell tartani, utóbbi viszont csak 2010-ben esedékes, így Abbasz addig maradhat. A Hamasz viszont már jelezte: nem tekintik Abbaszt elnöknek, csak az izraeliek és az amerikaiak bábjának. Több palesztin jogász is megkérdőjelezi Abbasz érvelését. Az alaptörvény szerint ilyen helyzetben a törvényhozás elnökének, vagy helyettesének kellene elnökként szolgálnia 60 napig, de mivel mindkettő hamaszos, ez nehéz lesz: egyikük börtönben, másikuk Gázában van. A korábbi többfordulós, a Hamasz és a Fatah közötti tárgyalások a választások kérdését is felvetették, de nem hoztak eredményt.
