Azért harcolunk, mert nincs más választásunk – nyilatkozta Cipi Livni
Shiri Zsuzsa / Forrás: Népszabadság
Izrael külügyminisztere a szűk biztonsági kabinetben Ehud Olmert miniszterelnök és Ehud Barak honvédelmi miniszter oldalán a gázai Hamasz elleni „Öntött Ólom” hadművelet mellett döntött a múlt héten.
A háború ötödik napján Cipi Livni válaszolt lapunk kérdéseire. A közelmúlt történéseit felidézve utalt arra, hogy Izrael 2005 augusztusában egyoldalúan felszámolt minden zsidó települést Gázában, mivel úgy vélte: ezzel a békét szolgálja.
De szerinte a Hamasz azóta is minden pénzét és erejét Izrael elleni támadásokra fordította építés és fejlesztés helyett. Harcba kezdett a Palesztin Hatósággal is, majd erőszakkal elűzték embereiket Gázából. Bár a Hamasz nyíltan meghirdetett célja Izrael elpusztítása, Livni úgy véli, hogy a palesztin nép, Izrael és az egész térség érdeke a béke, s ezért beleegyeztek a tűzszünetbe velük 2008 júniusában. A Hamasz azonban megszegte azt, és ismét masszív rakétahadjáratba kezdett Izrael déli települései ellen. Izrael Livni szerint maximális önmérsékletet tanúsított, s többször kérte a támadások abbahagyását, a visszatérést a tűzszünethez. Ehelyett a Hamasz fokozta a rakétatámadást, míg végül már egy nap alatt nyolcvan rakéta landolt izraeli területen. Ekkor nem maradt más választásunk: reagálnunk kellett az intenzív tüzelésre – mondta a külügyminiszter. Az ország hivatalos álláspontját úgy fogalmazta meg, hogy „az akció célja a Dél-Izraelben élő több százezer polgár biztonságának jelentős javítása”.
– Izrael csakis katonai célpontokat támad, valamint a Hamasz háborús célokra használt építményeit – nyilatkozta lapunknak Livni. Sok potenciális célpontot éppen azért vetünk el, mert lerombolása veszélyt jelentene a polgári lakosságra. Az izraeli hadsereg sokszor a palesztinok lakására telefonál, tudatja velük, hogy fel akar robbantani egy közeli épületet, ezért mielőbb távozzanak a környékről.
Arra a kérdésre, hogy Izrael egy gyorsabb háborút szeretne szerényebb eredményekkel, vagy egy hosszabbat talán kedvezőbb tűzszünettel a végén, Livni így válaszolt: „Akkor fejezzük be a hadműveletet, ha majd azt látjuk, hogy az izraeli gyerekek úgy élhetnek, mint bárhol másutt a világon. Ha nem kell attól félniük, hogy a játszótéren a fejükre esik egy rakéta. Csak azért harcolunk, mert nincs más választásunk polgáraink védelme érdekében” – hangsúlyozta. Szerinte Izrael nem háborút, hanem békét szeretne a palesztin néppel, s a háborúból már az egynapos is túl hosszú. Ezzel szemben a Hamasz nem akar békét, ők Izrael elpusztítására buzdítva nem törődnek a palesztin nép érdekeivel.
Vajon hány izraeli áldozat esetén tekintik kudarcnak a hadműveletet? Erre a kérdésre a külügyminiszter nem adott egyenes választ, csak annyit sikerült megtudni tőle, hogy miután a hadművelet célja a dél-izraeliek biztonságának számottevő javítása, ennek fényében fogják értékelni a sikert, miközben nyilván mindkét oldalon a minél csekélyebb számú áldozat az érdekük.
Arra a kérdésre, hogy vajon reális veszély-e a háború kiterjedése, s elképzelhető-e a Hezbollah és Irán belépése, Livni úgy válaszolt: nem hinné, hogy az említett tényezőknek érdekük lenne az erőszak eszkalálódása a térségben, de ennek ellenére „Izrael készen áll minden forgatókönyvre”.
A nemzetközi reagálásokról szólva a külügyminiszter így fogalmazott: annak, aki békét akar ebben a térségben, és két államot szeretne a jövőben, meg kell értenie, hogy harcolni kell a terrorizmus és a szélsőségesek ellen. „A palesztinok egyetlen útja a jobb élethez, saját államukhoz csakis a Hamasz útjától való elhatárolódás, a dialógus és az együttélés elfogadása, s bár Izrael békét akar, ennek eléréséhez szembe kell szállnia a Hamasszal” – hangsúlyozta. Livni szerint a Hamasz nem akar békét, mindig minden békefolyamatra és kiegyezésre véres akciókkal reagált, a végtelen háború jövőképével. – Csakis párbeszéddel lehet elérni a térség nyugalmát és a békét Izraellel, de ennek érdekében megalkuvás nélkül küzdenünk kell azokkal a tényezőkkel, amelyek megpróbálják erőszakosan megakadályozni már a dialógust is – vélekedik Izrael külügyminisztere.
Izraelben választások lesznek február 10-én. Vajon mit gondol, mennyiben befolyásolja a gázai háború az eredményeket, s a Kadima párt szereplését? Livni ezt a kérdést határozottan elutasította, hiszen „jelenleg teljes mértékben és csakis az izraeliek biztonságának visszaszerzésével foglalkozunk, nem a politikával” – fejezte be a Népszabadságnak adott nyilatkozatát.
