A nácik aranya után adóügyben támadják a svájci bankokat
Major András / Forrás: Napi Online
Több mint egy évtizeddel a holokauszt túlélőinek a számláikat kiürítő svájci bankok elleni sikeres kártérítési pere után ismét nyomás nehezedik a svájci banki titoktartásra, ezúttal azonban az adószedők vezeti a támadást.
A becslések szerint az összes, külföldön tartott vagyon mintegy harmadát svájci bankokban helyezték el. A svájci bankárok szövetsége úgy becsüli, hogy ez körülbelül 2200 milliárd dollárra rúghat – vagyis a kis alpesi ország a világ legjelentősebb offshore centruma.
Miután az USA is csatlakozott azon német törekvéshez, ami véget vetne a sejtés szerint az adócsalókat segítő gyakorlatnak, sokan úgy vélik, már csak idő kérdése, és a svájciak fellibbentik a fátylat bizonyos banki titkokról. Az 1934-ben bevezetett titoktartási törvény éppannyira vitatott, mint amennyire védő szerepe van.
Egy auschwitzi túlélő, Gizella Weisshaus talált háza padlásán számos, svájci bankszámlára utaló dokumentumot, ám évtizedekig hiába próbálta fölgombolyítani az ügyet. Később, jogi akciók, washingtoni és zsidó szervezetek által gyakorolt nyomás hatására a bankok megtörtek, és 1,2 milliárd dollár kártérítést fizettek a lefejt számlák után.
Ezek után most ismét komoly kihívás előtt állnak a svájci pénzintézetek. Egy egyre bonyolultabb amerikai nyomozás ugyanis azzal vádolta meg a legnagyobb svájci bank fejét, hogy segített amerikai dollármilliók eltüntetésében. Az UBS kapcsán így nagy nemzetközi nyomás nehezedik az alpesi országra, hiszen korábban már szomszédai is nehezményezték az adóelkerülésben játszott feltételezett szerepe miatt. Németország már odáig ment, hogy az OCED-nél feketelistára vetetné alpesi szomszédját, és Amerikából is jöttek olyan jelzések, amelyek együttműködést sürgettek az üzeltért cserében.
A svájciak már hoztak bizonyos engedményeket: például bevezettek egy adót az EU-s polgárok svájci bankszámlából eredő bevételeire. Stuart Eizenstat, a Clinton adminisztráció pénzügyminiszter-helyettesének CNBC által idézett szavai szerint a holokauszt-túlélők számláinak ügye egyfajta katalizátorként hatott, és sokkal nyitottabbá tette a bankokat. Például az antiterrorista pénzügyi intézkedések erős támogatói lettek, a pénzmosás elleni küzdelemre is sokkal nyitottabbak lettek.
A svájci bankszektor nagyságát jól érzékelteti, hogy a két legnagyobb pénzintézet banki kötelezettségei több mint hétszeresére rúgnak az ország GDP-jének. Bár a svájci bankok „érinthetetlenség” mérséklődött az utóbbi években, valószínűleg országos népszavazásra lesz szükség a banki titoktartási törvény módosításához.
Az USA és Liechtenstein közötti friss megállapodás, amely az adóelkerülés gyanújával vizsgált számlák esetében megengedi a banktitok ideiglenes mellőzését, talán további ösztönzést jelenthet. Várhatóan Washington nem tágít majd. A megválasztott elnök, Barack Obama ugyanis még szenátor korában, 2007 végén egy olyan törvényt vezetett be, amelyik könnyebbé teszi az adócsalás gyanújával vizsgált pénzek offshore, vagyis külföldi felbukkanásait.
