Régen elrejtett iratok kerültek elő a fal mögül
Forrás: Petőfi Népe
A zsidó hagyomány szerint tilos megsemmisíteni, kidobni az örökkévaló isten nevét tartalmazó könyveket.
Ezért maradhattak fenn azok a tórák és más írások, melyeket a kőrösi zsinagóga egy rejtett helyiségében fedeztek fel. A befalazott szentírásokat még 2003-ban találták meg, de csak most adott róla hírt a hitközség. A papírra, bőrre kézzel írt és nyomtatott könyvek, valamint tekercsek közül a legrégebbi 1790-ből származik, a legújabbak pedig a holokauszt idejéből. A zsidó hagyomány szerint úgy gondoskodtak róluk, hogy a zsinagóga főhajójából nyíló kis helyiségbe helyezték őket.
A kőrösi zsinagóga viszonylag fiatal épület, nemrégen múlt építésének 80. évfordulója. Ezért úgy számolják, hogy a tórát, okiratokat, keresztleveleket, névsorokat legkorábban 1925-ben falazhatták be. Valószínűsítik, hogy a leletek egy részét az 1911-es földrengésben tönkrement régi zsinagógából mentették át.
Akadnak köztük olyan szövegek, melyek a héber mellett magyar fordítást is tartalmaznak. Ez a tény akkor válik igazán érdekessé, ha tudjuk: magyarországi zsidó templomban legelőször a régi kőrösi zsinagóga avatásakor, 1817-ben hangzott el magyar nyelven beszéd. Úgy tudják, ott tartottak legelőször magyarul zsidó istentiszteletet is, 1845-ben. Róna Tamás, a hitközség rabbija a sajtónak elmondta: a könyvek egy részét restaurálják, katalógusba rendezik, és hozzájuk férhetnek majd a kutatók. Amiket pedig nem lehet felújítani, azokat ismét elrejtik.
