Elkészül a nácik által megölt fogyatékosok listája
Forrás: Múlt-Kor
A német történészek a náci múlt feledni vágyott részleteit kutatják: jelenleg is egy olyan, 9000 szellemileg fogyatékos beteg nevét tartalmazó listán dolgoznak, akiket Hitler eutanázia-programja keretében öltek meg Brandenburgban.
A T4 művelet néven ismertté vált eutanázia-programot Hitler már a Mein Kampfban is felvázolta. Annak keretében aztán 1940 januárja és 1941 augusztusa között 70 ezer, míg összesen körülbelül 100 ezer embert gyilkoltak meg, és azt a propaganda filmekben azzal a szükségszerűséggel indokolták, hogy a mentális betegek hasztalanok, így nincs értelme táplálni őket.
Az eutanázia-program „jogalapját” Hitler aláírását viselő, 1939 októberében keletkezett, de 1939. szeptember 1-re antedatált gépelt papírfecni jelentette. Felhatalmazta Bouhlert és Brandtot, hogy „…az egyes orvosok hatáskörét oly módon megnöveljék, hogy a gyógyíthatatlan betegeket, állapotuk leggondosabb vizsgálata után a ‘kegyes halálban’ (Gnadentod) részesítsék.” Az első, nagyszabású tömeggyilkos akciót Hitler nem Himmlerre, hanem egyik titkárára, Kancelláriáján belül pedig arra a részlegre bízta, amely a beérkező kérvényekkel foglalkozott.
1939. szeptember végén Lengyelországban Bromberg környékén egy SS-egység több ezer elmebeteget agyonlőtt, az év végén az SS egy másik egysége 1558 lengyel elmebeteget ölt meg olyan módon, hogy az előre megásott tömegsírokhoz teherautókon szállították őket, a légmentesen szigetelt raktérbe vezetve a kipufogógázt, nem feledkezve el 10 RM/meggyilkolt fő költségelszámolásról sem. Az eutanázia-program viszonylag rövid idő alatt „nyílt titokká” vált, részben a bürokratikus szervezet működése során óhatatlanul előforduló adminisztratív hibák, tévedések miatt is. További részletek
A német lottó támogatásával most a berlini Freie Universität és a Brandenburgi Emlékezet Alapítványa egy legalább egy évig tartó projektben szeretné összeállítani az ott elhunytak listáját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet: a programról mára mintha elfeledkeztek volna. Günther Morsch kutató szerint évtizedek óta szeretnék elvégezni a kutatást, ám nagyon sok iratanyag az elmúlt években, illetve a német újraegyesítés után vált csak elérhetővé.
