Náci-vadász véletlenből
Dési András / Forrás: Népszabadság
Az 1945-ös németlövői mészárlás egyik feltételezett tettesére egy 28 éves bécsi egyetemista bukkant rá. Már csak néhány hét volt hátra a második világháborúból, amikor a burgenlandi Deutsch-Schützen (Németlövő) közeli erdőben a Waffen-SS három tagja lemészárolt több mint hatvan magyar zsidó munkaszolgálatost. Hatvanhárom évvel a szörnytett után Andreas Forster osztrák egyetemista kutatási gyakorlata során rábukkant az egyik feltételezett és még élő tettesre.
– Nem vagyok nácivadász – nyilatkozta a 28 éves Forster, aki a náci háborús bűnösöket felkutató legendás Simon Wiesenthal (1908-2005) utódjának sem tartja magát. A politológus-hallgató a véletlennek köszönhetően találta meg a németlövői tömeggyilkosság egyik feltételezett elkövetőjét. Az illető ma is a Ruhr-vidéken, szülőhelyétől nem messze él.
Az osztrák, majd a német sajtó által is felkapott „véletlen nácivadászat” Forster számára akkor kezdődött, amikor egyetemi gyakorlata során betekintett néhány 1956-ból származó bírósági aktába. Tizenegy évvel a mészárlás után vádat emeltek egy Hitlerjugend-funkcionárius ellen. A 60-80 magyar zsidó munkaszolgálatos az általa irányított Hitlerjugend (HJ) egység felügyelete alatt voltak.
A HJ-vezetőt bizonyítékok hiányában egy német esküdtbíróság végül felmentette. Már 1946-ban is folyt egy népbírósági per, akkor több „náci ifjút” is elítéltek, a Waffen-SS tagjai azonban megúszták az ügyet. A rekonstruált események szerint az 5-6-fős HJ-egység 1945 március 29-én adta át a magyar zsidó munkaszolgálatosokat – csupa férfit – a háromfős Waffen-SS különítménynek, s azok kíméletlenül végeztek áldozataikkal. A holttesteket a Hitlerjugendesekkel temettették el. A tömegsírt a kilencvenes évek közepén tárták fel.
Forster szerint az 1946-os, illetve az 1956-os peranyagokban bukkant a három Waffen-SS leírására. Az egyik volt SS-katona nevét különböző módon tüntették fel a dokumentumokban. A politológus-hallgatónak sikerült az illető szülőhelyét megállapítania, majd felvette a kapcsolatot a berlini Szövetségi Levéltárral, ahonnan komplett anyagot kapott a ma 89 éves feltételezett tettesről. Forster „leletéről” tájékoztatta tanárát, Walter Manoschek professzort. A keresett személy címét aztán játszi könnyedséggel megtalálták: elég volt belekukkantani a szóban forgó település telefonkönyvébe.
Manoschek elutazott Észak-Rajna-Vesztfáliába, s előzetes bejelentkezés nélkül becsöngetett az idős férfihoz. A kora ellenére még erőteljes fizikai állapotban lévő gyanúsított nem zárkózott el a videóra rögzített interjúktól. Ugyan sok részletet fel tudott idézni a kérdéses időszakból, a tömeggyilkosság óráira azonban – elmondása szerint – nem emlékszik. A perekben elhangzott, rá nézve terhelő tanúvallomásokra nem tud semmilyen magyarázatot adni. A harmadik videó-interjú során viszont már tagadta, hogy bármilyen köze lenne a mészárláshoz.
Manoschek professzor úgy nyilatkozott, érzése szerint az idős férfi egyfajta „edzőpartnernek” használta őt. Vagyis azért állt rá a videó-interjúkra, mert így akarta tesztelni, hogy mit és mennyit tud a múltjáról a bécsi vendég.
Az interjúk után Manoschek feljelentést tett a dortmundi államügyészségnél. A náci tömeggyilkosságokat felkutató csoport vezetője, Ulrich Maass főügyész azt közölte: a nyomozás elindult, egyelőre az élő tanúkat próbálják felkutatni, a gyanúsítottat még nem hallgatták ki. Az illető a feljelentés óta nem áll szóba Manoschekkel, a család pedig elzárja a férfit a külvilágtól.
Forster és Manoschek kutatásaikat felhasználva dokumentum-filmet készítenek a németlövői mészárlásról. Ebben az áldozatok hozzátartozóit is szeretnék megszólaltatni. A bécsi egyetemista tagja annak a munkacsoportnak, amely a Magyarországgal határos Burgenlandban elkövetett náci háborús bűnöket kutatja. A Vörös Hadsereg és a front közeledtével a nácik megpróbáltak védfalat építeni, a munkaképtelenné vált zsidó munkaszolgálatosokat viszont sorozatban és kegyetlenül öldösték. Egyik ilyen rémtett volt a rohonci mészárlás, melynek utóéletéről a Népszabadság tavaly ősszel többször is írt.
Forster szerint jó esély mutatkozik arra, hogy a feltételezett tettes ellen Németországban vádat emeljenek. Börtönbüntetés az illető magas kora miatt valószínűtlen, de az áldozatok hozzátartozói számára már a vádemelés is egyfajta elégtétel lehetne.
