A vezér halála és a politikai higiénia
Karl Pfeifer (Bécs) Forrás: Hetek
Minden ember halála családja és barátai számára szomorú esemény. Az is természetes, hogy egy pártvezér hirtelen halála megrendíti híveit. De ebből a gyászból máris politikai hasznot akarnak húzni Haider elvtársai, és ehhez nemcsak a katolikus egyház, de az ország politikai elitje is hozzájárul.
Jörg Haider úgy halt meg, ahogyan élt: semmibe véve az együttélés elemi szabályait. Ittasan 142 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott ott, ahol csak 70 kilométeres sebesség a megengedett. Ragaszkodott a nemzeti szocializmus bagatellizálásához, lelkesedett a volt Waffen SS-tagokért, idegengyűlöletet hirdetett, és nyíltan is antiszemita érzelmeket ébresztett.
Haider náci szülők gyermekeként született Észak-Ausztriában 1950-ben. Apja 1929-ben a Hitlerjugendhez, majd a náci SA-hoz csatlakozott, anyja a náci párt hivatalnoka volt. A mindig kitűnő Haider egy szélsőjobb diákszervezet tagjaként jogot tanult az egyetemen, majd politikai karriert csinált a volt nácik pártjában, a Szabadságpártban (FPÖ). Közben szintén náci beállítottságú nagybátyjától örökölt egy kétes eredetű, 16 millió dollárt érő ingatlant Karintiában, ahol családjával élt. Ezt rokonai egy zsidó családtól vették meg, akiket a nácik 1940-ben törvénytelenül arra kényszerítettek, hogy adják el ingatlanukat, mielőtt elhagyják az országot.
Miután 1986 tavaszán a konzervatív Néppárt (ÖVP) antiszemita választási kampánnyal a választók több mint 53 százalékát mozgósította, és ezzel Kurt Waldheim volt német katonatisztet (aki a német hadsereg tagjaként hozzájárult zsidók meggyilkolásához) jutatta az osztrák köztársaság elnöki székébe, Haider elérkezettnek látta az időt, hogy egy párton belüli puccsal átvegye az FPÖ vezetését.
Szociális demagógiával és idegengyűlölettel sikerült a választásokon egyre jobb eredményeket elérnie, egészen addig, amíg 1999-ben az FPÖ 27 százalékkal több szavazatot kapott, mint a konzervatív ÖVP. Wolfgang Schüssel (ÖVP) meggyőzte Haidert, hogy bár pártja több szavazatott kapott, érje be a helyettes kancellári állással. Haider, aki nem lett kormánytag, Karintiából, Ausztria legdélibb tartományából vezette pártját. Az általa a kormányba delegált politikusok közül nem mindenki lett sikeres, és egy idő után ellentét bontakozott ki azok között, akik aktív kormányzati szerepet töltöttek be, és azok között, akik – habár pártjuk kormánypárt volt – ellenzéki politikát akartak folytatni. 2005-ben Haider és barátai otthagyták az FPÖ-t és megalapították a BZÖ-t (Szövetség Ausztria Jövőjéért). A 2006-os választások során az új párt alig lépte át a küszöböt, ami miatt Haider politikai karrierjét befejezettnek ítélték. Tévedtek: szeptember 28-án a Haider vezette párt a negyedik legnagyobb pártként még a zöldeket is megelőzte.
Jörg Haidert Karintia állami temetésben részesíti. Ez jár egy tartományi főnöknek. Ami problematikus: a temetésen jelen akarnak lenni az európai szélsőjobb olyan vezérei, mint Alessandra Mussolini, Umberto Bossi, Jean-Marie le Pen és Filp de Winter. De a háborús bűnösökként elítélt Waffen SS veteránjai is majdnem biztosan megjelennek. Másrészt az osztrák elnök hivatalából biztosították az Österreich nevű napilapot: „Abból indulhatnak ki, hogy a köztársasági elnök a gyászszertartáson részt vesz.”
A politikai higiénia megkívánná, hogy vagy csak az európai szélsőjobb vezérei és a Waffen SS-ek, vagy csak az Osztrák Köztársaság elnöke legyen jelen Haider temetésén. Azt, hogy a volt szociáldemokrata Heinz Fischer egy olyan szertartáson vesz részt, amelyen Haider szélsőjobbos elvtársai is jelen lesznek, Ausztriában sokan megbocsáthatónak vélik, hiszen Fischer még egyszer meg akarja magát választatni. Ám ezzel politikailag csak a szélsőjobbot erősítené, míg a külföldnek azt jelezné: az idegengyűlölő és antiszemita uszítás Ausztriában továbbra is szalonképes marad.
