Sztálin felajánlotta a Nyugatnak: állják útját Hitlernek
Forrás: HVG
Sztálin állítólag kész lett volna hatalmas hadsereget felsorakoztatni a náci Németország határán, a Lengyelország megtámadása előtt két héttel ismertetett tervre azonban a beavatott magas rangú brit és francia illetékesek nem reagáltak, Moszkva így inkább Berlinnel kötött megnemtámadási egyezséget – legalábbis ez derül ki a moszkvai levéltárakban most felbukkant archív feljegyzésekből.
A brit sajtóban ismertetett, a titkosítás alól feloldott korabeli dokumentumok szerint a javaslatot 1939. augusztus 15-én vetette fel Vorosilov marsall, honvédelmi népbiztos és Borisz Saposnyikov, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a Kremlben tárgyaló brit-francia katonai küldöttségnek.
Az jól ismert tény, hogy a Szovjetunió kísérleteket tett egy náciellenes koalíció összekovácsolására Nagy-Britannia és Franciaország bevonásával, a The Sunday Telegraph szerint azonban most derült csak fény arra, hogy Moszkva milyen messzire kész lett volna elmenni ennek érdekében.
A felárt iratok szerint a kremlbeli tárgyaláson a szovjet fél 120, egyenként 19 ezer fős gyalogos hadosztály, 16 lovashadosztály, ötezer egységből álló nehéztüzérség, 9500 harckocsi, valamint 5500 harci repülőgép és bombázó felvonultatását ajánlotta fel a német határok mentén.
Lev Szockov, a szovjet külső hírszerzés nyugalmazott vezérőrnagya, aki feldolgozta a mintegy 700 oldalnyi anyagot, azt mondta a brit lapnak: ha a britek, a franciák és lengyel szövetségeseik komolyan vették volna az ajánlatot, együtt összesen háromszáz, vagy még több hadosztályt lehetett volna felsorakoztatni két fronton Németország ellen, kétszer annyit, ahány hadosztálya akkoriban Hitlernek volt.
A dokumentumok szerint a brit és a francia félnek azonban csak tárgyalásokra volt felhatalmazása, egyezségkötésre nem. Ráadásul amikor a szovjetek megkérdezték, hogy Nagy-Britannia mekkora erőt tudna nyugaton bevetni, Sir Reginald Drax tengernagy, a brit delegáció vezetője azt mondta, hogy mindössze tizenhat hadosztály áll harcra készen.
Donald Cameron Watt történész professzor, akinek a második világháború előtti időszakot feltáró munkáját a szakma alapműnek tekinti, ugyanakkor kételkedik a szovjet ajánlat hitelességében. Kijelentette: a kortárs feljegyzésekben – köztük a brit delegáció vezetőjének naplójában – erről nem történik említés.
Nem hiszem, hogy az oroszok ezt komolyan gondolták – mondta a brit történész, aki abban is kételkedik, hogy a kremlbeli tárgyalásokon a most megismert, szerinte is új részletek elhangzottak volna.
